5 újraolvasós mese, ami igazi terápia a felnőtteknek

5 újraolvasós mese, ami igazi terápia a felnőtteknek

Címlap / Kikapcsolódás / Szórakozás / 5 újraolvasós mese, ami igazi terápia a felnőtteknek / 2. oldal

3/5. Micimackó

Micimackó története az első világháború után szinte katarzisként szolgált a meggyötört emberek számára. A személyes vonásokkal felruházott állatok ártatlansága és egyszerűsége, a Százholdas pagony édeni körülményei boldog helyet kínáltak az olvasóknak is.

Mackó és barátai egy felnőttek nélküli világban élnek, és ennél ideálisabbat néha mi magunk sem tudunk elképzelni. A próza és az illusztrációk egyszerűségét mégis alátámasztják olyan gyönyörű és filozofikus gondolatok, amelyek a feltétel nélküli barátságról és egymás elfogadásáról szólnak.

 

4/5. A Hókirálynő

A Hókirálynő Andersen legambiciózusabb meséje – számtalan képpel és metaforával írta meg a történetet, az értelem és az érzelem, a valóság és az álom összefüggéseit boncolgatva. A két szegény félárva gyerek, Kay és Gerda kalandjai a hűségnek, a mindent legyőző bátor szeretetnek és a kitartásnak állítanak emléket.

A varázslatos téli utazás nem csak egy tipikus vándorlás, hanem jóval több a mögöttes tartalma. Amikor Kay jéggé dermed, Andersen azt implikálja, hogy a barátunk, a szerelmünk – vagyis a szeretet – elhagyása egyenlő a spirituális halállal. Éppen ezért Gerda végtelen szeretete az, ami legyőz havat és jeget, hideget és telet, ezzel együtt a szimbolikus halált is.

 

5/5. A dzsungel könyve

Rudyard Kipling megható és szenvedéllyel teli meséjének a hőse az árva kisfiú, Maugli, aki állatok között nevelkedik. A dzsungel egy olyan világ, ahol nincsenek emberek, így az általuk teremtett szörnyűségek sincsenek jelen.

Az egyetlen olyan hely, amelynek saját etikai kódexe van – és mint minden antropomorf tanmese, ez a történet is komoly erkölcsi mondanivalót fogalmaz meg. Arról szól, hogy a szereteten alapuló családi kapcsolat erősebb is lehet, mint a vérrokonság.

Hőse a helyét és az identitását keresi, miközben leckét kap arról is, hogy el kell fogadni mindenkit, aki más. Az „egy vérből valók vagyunk, te meg én” frázisát azóta is számtalanszor idézik az emberek.

 

Pán Péter

Pán Péter története óriási katalizátorként működött írója, J. M. Barrie számára, aki elveszítette a testvérét. A traumatikus élmény feldolgozásaként teremtett meg egy olyan világot, amely letűnt édenként nyújt otthont a gyerekeknek, akik soha nem nőnek fel.

Pán Péter egy lelkileg sérült árva fiú, Sohaországban történő kalandjai pedig fejlődéstörténetnek felelnek meg. A mese olyan óriási dilemmákra keresi a választ, hogy vajon mi az, amiért érdemes feláldozni a gondtalan és boldog gyermekkort, és belépni a felelősséggel teli felnőtt világba.

 

VIDEO Ezek a szerencsehónapjaid 2024-ben

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!

Oldalak: 1 2

»