A passzív-agresszív viselkedés egyik definíciója szerint a negatív érzéseinket nem nyíltan kommunikáljuk, de nem is fojtjuk el őket magunkban. A makacs hallgatás, a halogatás, az orrunk alatt elsuttogott szarkasztikus megjegyzések mind a passzív-agresszív viselkedés jellemzői.A Mayo Klinika pszichiátere, dr. Daniel K. Hall-Flavin szerint a passzív-agresszív viselkedés jellemzői a harag és az ellenséges érzés mások iránt, a halogatás és mások szándékos akadályozása, a cinikus, mogorva vagy ellenséges magatartás és az alábecsültség, elhanyagoltság gyakori érzése.
Vannak emberek, akik a legjobbat hozzák ki egymásból, és olyanok is, akik tényleg rossz hatással vannak egymásra. Talán az egyik leggyakoribb viselkedési forma, amit ilyenkor felveszünk, az a passzív-agresszív reakció. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy bár mindezt talán egy másik személlyel való viszonyunk hozza felszínre, a saját döntéseinkről van szó, így megoldást is csak mi magunk találhatunk.
Mi a passzív-agresszív viselkedés?
Gyerekkorban megtanuljuk
A passzív-agresszív viselkedést kisgyermekkorban tanuljuk meg, a problémát az okozza, ha később nem térünk át valamilyen más fajta konfliktuskezelő módszerre. Ha benne ragadunk ebben a viselkedési formában, az később akár mentális problémákhoz is vezethet, de mindenképpen megakadályoz abban, hogy megoldjuk a konfliktusainkat, vagy előbbre mozdítsuk az életünket. Klinikai vizsgálatok szerint egyébként a passzív-agresszív viselkedésre bizonyos élethelyzetekben a legtöbben hajlamosak, és bár ez nem feltétlenül jelent pszichiátriai problémát, nehézségeket okozhat például a párkapcsolatukban, vagy a munkahelyi érvényesülésben.
Házas férfiak és a „barátság”: négy történet, ami fáj
