A személyes környezetemben mostanában sokszor észreveszem, hogy már olyan helyzetekben is ránk tör a pánik, amelyek nem jelentenek veszélyt. Az évek óta tartó járványhelyzet kihozza az emberekből azt a szorongást, amit nagyon nehéz feldolgozni. Sokat tehetünk azonban mi magunk is azért, hogy a mentális egészségünk egyensúlyba kerüljön. A kérdéseimre Mirk Zsófia pszichológus, coach, mediátor szakértőnk válaszolt.
Szakértő: Mirk Zsófia
Most már években mérhető az a krízishelyzet, amiben élnünk kell. Miben nyilvánulhat meg, ha valaki nehezen tudja feldolgozni az ezzel járó szorongást?
Az állandó szorongásnak előbb- utóbb viselkedéses, mentális (azaz gondolati síkon megjelenő) és testi tünetei lesznek. A szorongás egy fontos jelzőrendszerünk, ami a külső és belső fenyegetésekre hívja fel a figyelmünket, az evolúciós folyamat során nagyon hasznos volt. Azonban, ha a szorongásos állapot túlzott ideig fennáll, tehát az optimális szint felett van, akkor problémát okoz és negatívan befolyásolja az életminőségünket.
Az állandósult szorongás könnyen alakul át ún. szorongásos zavarrá, akár a covid-helyzet kapcsán is. Itt fontos megemlíteni például az egészségszorongást, ami nem azonos a hipochondriával. Az egészségszorongás egy olyan állapot, ahol az egyén állandó rettegésben él, és attól fél, hogy mikor betegszik majd meg.
Az egészségszorongás sokszor egyéb pszichés zavar kísérője is lehet, ilyen például a kényszerbetegség vagy a pánikbetegség.
Ez a típusú szorongás megnyilvánulhat viselkedéses szinten, például egy kényszeres, állandó kézmosásban, fertőtlenítésben, a környezet kontrollálásában (pl.: annak számon tartása, hogy ki mikor beteg és őt hogyan tudom elkerülni), alvásproblémákban. Mentális szinten megjelenhetnek a kognitív torzítások: azaz a negatív gondolati körök, a fekete-fehér típusú szélsőséges gondolkodás, katasztrofizálás, a rossz események folyamatos előre vetítése. Elbizonytalanodás a döntésekben, döntésképtelenség, kreativitás csökkenése, előítéletes gondolkodás.
Testünk pedig megannyi módon követheti és általában követi is a gondolatainkat. Szorongásunk eredménye lehet például hasfájás, hányinger, hasmenés, szédülés, izzadás, magas vérnyomás, láz, arcpír és még folytathatnám a sort. Ahogyan képesek vagyunk tudatosan hatni a testünkre és bizonyos helyzetekben például a megfelelő légzéstechnikával és pozitív gondolatokkal megnyugtatni magunkat, így arra is képesek vagyunk, hogy a szorongásunk és a negatív gondolataink által az ellenkezőjét előidézzük. Testi tünetek garmadáját tudjuk előidézni ebben az esetben.
A döntés viszont a mi kezünkben van, hogy hogyan és mire használjuk a gondolataink erejét. Szükségünk lesz hozzá némi önismeretre, hogy átvegyük az irányítást a saját gondolataink felett. Ezen képességünk általában a tudatosan befektetett munkával egyenesen arányosan növekszik.
Mi az a 5-6 dolog, ami segíthet abban, hogy javuljon, helyreálljon a mentális egészség?
- Meditáció, relaxáció: ezen módszerek által módosult tudatállapotba kerülhetünk, amely csökkenti a stresszt, és egy mély relaxáció sokszor 2-3 óra alvással is felér a kutatások szerint. Tehát pihentető, és egyben hozzáférhetünk a kreatív erőforrásainkhoz is a jobb agyféltekei aktivitás által.
- Kreatív tevékenységek: rajz, festés, agyagozás, virágkötés – bármi ami kellő koncentrációval kiszakít az aktuális valóságunkból (például a 2 éve tartó pandémia szorításából) és örömérzetet okoz számunkra.
- Megfelelő szociális háló: szerető család, baráti kapcsolatok, párkapcsolat ápolása, olyan mikrokörnyezet, ami feltölt. Ahol azt éljük meg, hogy tartozunk valahova és gondoskodnak rólunk és mi is gondoskodunk másokról. Ez növeli az immunitást is, javítja az immunrendszer működését. Az élettel való elégedettségünkben fontos építőkövek. Például trauma esetén fontos kapaszkodó pontok az életünkben.
- Munka, amit az egyén hasznosnak ítél meg saját életére nézve is és jelentéstelinek tart, másokat szolgál vele.
- Rendszeres testmozgás, ami mind a fizikai és szellemi kvalitásainkat képes növelni és nem mellesleg boldogsághormonokat is termel.
- Szorongásos zavaroknál sokat segíthet egy állandó jellegű és rendszeres konzultáció, terápia olyan segítő szakemberrel, aki a probléma súlyosságától függően lehet: pszichiáter, pszichológus, mentálhigiénés szakember – a teljesség igénye nélkül.
Hosszú lehetne még a lista, amely abban segíthet minket, hogy mit tehetünk magunkért amikor úgy érezzük, hogy javítanunk kell a mentális egészségünket. Ezek a módszerek mind a well being-gel, azaz a jólléttel vannak kapcsolatban.
Milyen szerepe van a mentális egészségmegőrzésben az önszeretetnek?
A lehető legfontosabb, amit szakemberként kiemelnék, hogy kerüljünk kapcsolatba Önmagunkkal. Olykor-olykor ne féljünk kiszakadni a körülöttünk lévő „zajból” (ami lehet a környezetünk, a családunk, a munkánk, bármi azzá válhat, ha nem vagyunk tisztában a saját igényeinkkel). Halljuk meg, hogy a bennünk lévő gyermek mire vágyik, mi az, ami boldoggá tenné, mire lenne szüksége.
Terápiás munka során sokszor fény derül rá, hogy mennyire gyakran kielégítetlen ez a belső mag az egyénben. A szorongásnak mindig van egy gyökere, mindamellett, hogy idegrendszeri háttere is van, plusz vannak környezeti okok, amik kiváltják. Tehát vannak olyan egyének, akik genetikailag inkább hajlamosak rá, mások kevésbé. De annak feltárása, hogy honnan jövünk és hova tartunk az életünkben nagyon sok szorongásunkat megmagyarázhat és ezáltal feloldhat.
Az a folyamat, melynek során megtanuljuk hogyan tiszteljük és szeressük magunkat annyira, hogy fontossá váljunk saját magunk számára esszenciális.
Az önszeretet nem egyenlő az önzőséggel. Csak az tud másoknak is adni, hosszú távon és kiegyensúlyozottan, aki magától sem sajnálja az időt, figyelmet, tiszteletet, szeretetet. Egy önmagával egyensúlyban, harmóniában lévő ember vonzó, mert a jóllétet sugározza a világ felé, afféle példakép, akitől tanulni lehet.
A pandémia, – mint egy kedvezőtlen környezeti hatás- , azoknál vált ki erősebb szorongást, akik jobban érintettek a hatásai következtében és akiknek hajlama is van rá. Azonban kijelenthetjük, hogy világszintű jelenség lévén mindannyiunk életét befolyásolja, kizárni nehezen, vagy csak alig tudjuk. Azonban azt mi dönthetjük el, hogy a „szükségesen felül”, tehát amennyire érint minket, mennyire engedjük be az életünkbe, mint negatív, állandóan a lelki békénkre törő és „mentális egészségünket fenyegető mumust”.
Megpróbálkozhatunk a szituáció átkeretezésével is. Szemügyre vehetjük, hogy a sok nehézség mellett mi az, amire tanít minket ez a kontrollvesztett, ezért sokunk számára szorongató állapot.
A mentális egészségünk kulcsa tehát főként az, hogy mennyire tudunk összhangba kerülni önmagunkkal, mennyire tudjuk felülírni a szorongás okozta helyzetet, és, hogy mennyire tudunk kiegyensúlyozottak maradni.