Újabb kedvenc, amit a törököknek köszönhetünk! A padlizsán vagy más néven tojásgyümölcs valóban gyümölcs, ráadásul a burgonyafélék családjából. Ezzel azonban nincs vége a meglepetéseknek: ez a Délkelet-Ázsiából származó egzotikum a 16. században meghódította a Földközi-tenger térségét, majd Amerikát, de Európában egy furcsa babona miatt sokáig nem honosodott meg. Azt tartották ugyanis, hogy mérgező, illetve, hogy aki eszik belőle, megbolondul. Hazánkba a törökök hozták be és a mai Magyarország területére erdélyi közvetítéssel került. Valóban ezerarcú: rántva, sütve, töltve egyaránt finom és egésszéges ételek alapanyaga.
2/5 Mézes-szezámos padlizsán
Egzotikus falatokat készíthetünk, ha a padlizsánt hasábburgonya formára, azaz háromszögű hasábokra szeljük és grillen csíkosra sütjük mindhárom oldalukat (ha kis méretűek a padlizsánok, egyszerűen szeleteljük hosszanti szeletekre).
Így nem kerül zsiradék a padlizsánszeletekbe, a kiserkenő saját levétől pedig kicsit karamellizálódik a felszínük.
Amikor még forró, sorba rakjuk a tálalón a rudakat és vékony sugárban mézet locsolunk rájuk. Nagyon kevés kell belőle, mert így is megédesíti a ropogtatnivalót.
Majd jöhet a szezámmag, amit szintén ne vigyünk túlzásba. Éppen elég lesz, ami ráragad, hiszen ezzel csak hangulatot adunk vele az ételnek, nem karaktert.
A cikk a hirdetés után folytatódik a következő oldalon, lapozz!