A megszokás, a monotonitás mind olyan szakítóokok egy kapcsolatban, amelyeket odaadással meg lehet oldani. A megcsalás viszont egészen más. Ez olyan, akár egy semmiből lesújtó földrengés, amely mindent lerombol és porba dönt. Nem marad más, csak a kapcsolat törmelékei, és az emlékek, amelyek hirtelen sokkal fájdalmasabbak, hiszen nem is tudjuk, mennyire voltak valódiak. Vajon tényleg van értelme ezután folytatni a kapcsolatot, vagy jobb, ha búcsút intünk?
Magunk sem tudjuk, mit akarunk
A megcsalás okozta fájdalom semmihez sem hasonlítható. Az évek során megtapasztaljuk, milyen az, amikor szakítanak velünk, esetleg egy randi után nem keresnek minket. És bár rosszul esik, mindez közelébe sincs annak, amit a hűtlenség okoz a szívünkben.
Többé semmi sem lesz ugyanolyan. A fájdalom a mellkasunkban nem akar elmúlni, és hirtelen azt sem tudjuk, hogy reagáljunk a hírre. Először csak értetlenül ülünk a tények előtt, aztán mérgesek és csalódottak leszünk, átverve érezzük magunkat, és sírni kezdünk.
Magunk sem tudjuk, mit akarunk. Hogy többé a közelünkbe se jöjjön az, aki úgy összetörte a szívünket, vagy bizonyítsa be, hogy hibázott, és érje el, hogy megbocsássunk. Sokan az előbbit választják, hiszen miért maradjunk egy olyan ember mellett, aki korábban így elárult minket?
Mi a garancia arra, hogy legközelebb nem követi el ezt a hibát? És akiben ezek a gondolatok jelennek meg, a lehető legjobban teszi, hogy továbblép. De vannak, akik igyekeznek megragasztani az összetört darabokat, és eltüntetni a törés nyomait. Az ő kapcsolatuk pedig teljesen megváltozik.
Bizonyos dalok, filmek, helyszínek örökké bepiszkolódnak számodra
Mindig is emlékezni fogsz arra, mit csináltál éppen, és hol voltál, amikor kiderült a hűtlenség. Emlékezni fogsz arra, ahogy életedben először tapasztaltad meg igazán, milyen, amikor a szíved apró darabokra törik. Emlékezni fogsz, ahogy a szomorúság, a düh, a kilátástalanság egymást felváltva, majd egyszerre csaptak le rád, és arra is, hogy kit hívtál fel először egy kis támogatásért.
Semmit sem felejtesz el életed egyik legszörnyűbb napjáról, akárhogy is próbálkozol. Bizonyos dolgok már sosem lesznek ugyanolyanok számodra, mindegy, hogy hetek vagy évek telnek el. A film, amiben megcsalnak valakit, rólad szól.
A dal, amiben egy hűtlen férfiről énekelnek, neked íródott. Legalábbis minden úgy tűnik. De ugyanakkor arra is emlékezni fogsz, hogy miért döntöttél mégis a kapcsolat folytatása mellett. És arra is, hogy utána milyen kételyeid támadtak. Bármennyire is szeretnéd, ezeket sosem fogod elfelejteni.
Nehezebb lesz maradni, mint elmenni
Van az a pont, amikor a másik iránt érzett szeretet már nem elég. Amikor az oly lelkesen szövögetett tervek elveszítik értéküket, és egyre kevesebb szól a folytatás mellett. Könnyebbnek tűnik csak bedobni a törölközőt, hiszen a fejedben végig ott motoszkálnak a gondolatok.
„Ha őt nem érdekeltem annyira, hogy hűséges maradjon, ugyan miért érdekelne engem ez a kapcsolat annyira, hogy egyáltalán megpróbáljam?”– jut eszedbe nap mint nap, és az egyetlen dolog, ami egy kicsit enyhíti ezt, az a másik szemében látott megbánás.
Legszívesebben hagynád, hogy eluralkodjon rajtad a düh, és csak veszekednél, és kiabálnál, pedig tudod, hogy a végére semmi sem lesz jobb. Mégis, konfliktusok lesznek, nektek pedig meg kell tanulnotok, hogyan vitatkozzatok egymással ismét. Mert nyilvánvaló, hogy az erőviszonyok felborultak, és nem vagytok egyenlő felek.
Az irányítás a te kezedben van, és bármennyire is hajlanál rá, nem emlegetheted fel folyton azt, hogy megcsalt. Ez nem továbblépés, hiszen saját magadat is újra emlékezeteted rá. Meg kell találnotok a középpontot, hogy ismét egyenlő feleknek érezzétek magatokat – és hidd el, ez nem lesz egyszerű.
Elhiteted magaddal, hogy szíved mélyén számítottál rá
Mielőtt megcsaltak, néha éreztél egy kis bizalmatlanságot. Az apróságok, amik akkor csak kis jelentőséggel bírtak, hirtelen óriási méretűvé növekednek. Elkezded összefűzni a szálakat: biztosan ezért nem nyitotta meg az üzeneteit melletted; valószínűleg ezért nem ért rá veled tölteni a hétvégét; lehet, hogy emiatt kezdett el távolságtartóan viselkedni veled.
Szinte már nevetségesen butának érzed magad, hogy nem jöttél rá előbb, mi folyik a hátad mögött. Még akkor is, ha valójában ezek csak a képzeleted szüleményei.
Aztán ezt követi az újabb lépcsőfok, amikor nem csak őt, de magadat is hibáztatni kezded. Azzal, hogy valaki megcsal, földbe tiporja minden önbizalmadat. Úgy érzed, nem vagy elég jó, nem tudtál megfelelni, túl kevés voltál, és ez az egész valójában a te hiányosságaid miatt történt.
Hogy is bízhatnál meg benne, vagy bárki másban, hiszen mostantól értéktelennek látod magad, akárhányszor a tükörbe nézel?
A „miért” örökké kísérteni fog
Lehet, hogy a srác elmagyarázta, miért követte el ezt a hibát (részeg volt, vagy rég éltetek neki életet), de mindegy, mit mond, az a válasz sosem lesz számodra elég. Nem gyógyítja meg a lelked töréseit, nem hozza vissza a bizalmat – egyszerűen csak nem érzed magad tőle egésznek.
Mert valójában a miértre egyetlen magyarázat sem lesz annyira elfogadható, hogy megértsd a helyzetet. Néha csak fekszel majd az éjszaka közepén az ágyadban, a srác mellett, akinek adtál egy újabb esélyt, miközben még mindig az okokat keresed az árulásra.
Igazából sosem fogod megtalálni őket. Mert semmi sem fekete-fehér. Mert ez nem egy kérdezz-felelek teszt, ahol egyetlen bekarikázandó, jó válasz van. Egy megcsalásból nehéz talpra állni, és mielőtt belevágsz, muszáj tudnod, hogy mi várd rád valójában.
Ezeket átgondolva kell eldöntened: biztos, hogy a lelki fájdalmak és erőfeszítések megérik, hogy megmentsd a kapcsolatot?
