Mióta kapcsolatban élek, letöröltem a telefonomról a randiappokat. Amúgy sem volt sok szerencsém velük – de hogy még évekkel az után is kellemetlen helyzetbe hozhatnak, hogy utoljára jobbra húztam valakit, azt álmomban sem gondoltam volna.
Egy szombat este egy barátnőm telefonja volt a kezemben. Egy másik barátnő kanapéján ültünk, előttünk félig kiürített borospoharak, és teljesen ártatlanul pörgettük a profilokat. Nevettünk, kommentáltunk, ugrattunk egymást. Teljesen ártatlan mókázás volt. Aztán egyszer csak megállt az ujjam a képernyőn. A jóképű, borostát férfi valahonnan túlságosan ismerős volt.
Kellett pár másodperc, mire összeállt a kép. Egy céges bulin mutatta be a kolléganőm: Olvass még a témában
„Azt hittem, ő a legjobb barátnőm” – barátságok, amikről kiderült, hogy egyoldalúak voltak
Amikor neked kell lebontani mások vélt falait – határhúzás, következő szint
„Gondolkodás nélkül megtenném” – Férfiakat kérdeztünk, hogy félrelépnének-e, ha a feleség garantáltan nem tudná meg
Válassz egy őszi ízt, megmondjuk, milyen vagy az ágyban!
„Ő a férjem.”
Nem vagyok túlságosan bizalmi kapcsolatban a kolléganőmmel, néha csevegünk a hétvégénkről a kávéfőző mellett állva, de tudomásom szerint nincs változás a családi állapotában a fél évvel ez előtti céges bulihoz képest. Nincsenek válófélben, nem költöztek külön, de legalábbis nem tudok semmi ilyesmiről. És most ez a férfi ott mosolygott rám egy randiappon, gondosan megválasztott fotókkal és egy olyan bemutatkozással, ami egészen biztosan nem egy „véletlenül fent maradt” profil benyomását keltette.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Csütörtök reggel elküldjük a hét legolvasottabb Szerelem-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
