Az bizonyos, hogy a mostani helyzet mindent felforgatott, amit eddig a világról gondoltunk. Hogyan tudunk ebből kikeveredni, esetleg képesek lehetünk fejlődni a mostani helyzet által?
Hadd hozzak egy személyes példát! Ez a szörnyű, eddigi életemben nem tapasztalt háborús helyzet megtanított arra, amire sok korábbi technika és gyakorlás sem tudott: teljesen a jelenben lenni. Az az érzés, hogy mindennek egy pillanat alatt vége lehet, segített ráirányítani a figyelmemet arra, ami most van, amit most megélhetek. Ebben az átmeneti, apokaliptikus hangulatban felértékelődött minden, ami korábban magától értetődő volt. Az, hogy élek, lélegzem, van hol laknom, van kit szeretnem. Mivel a jövő szorongást tud kelteni bennünk és most hirtelen a jövőnk kérdőjeleződött meg, a sok túlaggódás, túltervezés, túlgondolás értelmét veszítette. Én személy szerint ezt az érzést nagyon értékesnek élem meg és szeretném magamban továbbvinni a helyzet rendeződése után is.
A biztonságérzetünk gyengült ugyan az utóbb hetekben, de ezzel együtt az felesleges aggodalmaink létjogosultsága is háttérbe szorult.
Ahogy a mátrix változik körülöttünk, úgy változnak a ránk váró kihívások is, ezért nem érdemes ragaszkodni a mostani aggodalmainkhoz. Ennek felismerése pedig hozhat némi nyugalmat és adhat erőt az életünk és prioritásaink újratervezéséhez.
