A mostani időszakom történéseit ezekkel a szavakkal tudom a legjobban jellemezni. Lezárult egy projekt, amiben dolgoztam, és csodás élmények vannak a hátam mögött. Nagyszerű embereket ismerhettem meg, és szuper pörgős időszak volt.
Azonban most meg kell állni, le kell lassulni picit, át kell gondolni a dolgokat, megköszönni minden eddigi történést, elengedni, lezárni. Szükség van az új, tiszta terepre, hogy valami még jobb születhessen, hogy újra felfittülhessek. Ehhez szükséges a régitől való búcsúzás.
Úgy is tudnom kell pihenni, megállni, hogy totális káosz van körülöttem. Kb. egy hónapja apróbb lakásfelújítás volt, és még azóta nem volt sem időm, sem kedvem rendet rakni. De a legnagyobb rendetlenségben, káoszban is helyt kell adni a pihenésnek, a feltöltődésnek, önmagad ünneplésének. (Én most ezt gyakorlom.) Pláne egy változás, váltás előtt nem tehetem meg, hogy hűbelebalázs módjára tovább száguldok. Nekem és a szervezetemnek is idő kell ahhoz, hogy átálljon az új üzemmódra. Tehát no para, nincs aggodalmaskodás, nem görcsölök, nem stresszelek. Még akkor sem, ha most az életem minden területén káoszt és kilátástalanságot tapasztalok. Hálával próbálok gondolni földi utazásom eddigi minden pillanatára, és megköszönöm, hogy részese lehettem jónak és rossznak. Olvass még a témában
Búcsúzom a régi énemtől, a régi életemtől. Egyelőre nem kristálytiszta a jövő, de nem is kell, hogy az legyen. Szépen alakulnak majd a dolgok, ahogy én is, a testem is. A fogyáshoz is idő kell, ezt jó, ha tudom. Pápá nagy pocak, zsírpárnák, új Rita szépül, viszlát háj! 🙂