Amilyen szokatlan volt eleinte a maszkviselés, olyan gyorsan természetessé vált, hogy zárt helyeken eltakarjuk az arcunkat és az orrunkat.
A biztonság a legfontosabb
„Az előtt is hordtam a maszkot, hogy kötelezővé tették volna, és letenni sem akkor fogom, amikor már lehet, hanem amikor én biztonságosnak ítélem meg.” (László)
„Én is, meg a családom is be vagyunk oltva, és tudom, hogy mi az ésszerűség keretei között mindent meg is teszünk az egészségünkért és a biztonságunkért. Azt nem tudom, hogy mások hogyan vannak ezzel. Honnan tudhatom, hogy aki mellém ül, szintén oltott-e? Én jobban érzem magamat, ha van rajtam maszk!” (Bence)
Tudatosság
„Amikor elkezdődött ez az egész maszk-mizéria, azt gondoltam, hogy ehhez soha nem lehet hozzászokni. Aztán meglepő módon néhány hét alatt természetessé vált a viselése, engem például már egyáltalán nem zavar, szinte észre sem veszem, ha rajtam van. A betegségeket, fertőzési kockázatokat illetően viszont valahogy sokkal tudatosabb lettem a járvány óta.”
„Most már meg tudom érteni az ázsiai turistákat, akik akkor is maszkban sétáltak a városban, amikor mi még hírből sem ismertük az ilyen járványokat. Nem tudom, később hogyan alakul majd, de én most úgy érzem, a maszk már velem marad. Nem fogom mindig és mindenhol hordani, de ott lesz a táskámban, és fel fogom venni, ha tömegközlekedek, vagy zsúfolt helyekre megyek. Nem csak a koronavírus miatt, hanem a többi millió betegség miatt, amit az emberek terjesztenek vagy terjeszthetnek.” (Anna)