7 magyar, aki példakép lehetne

7 magyar, aki példakép lehetne

Címlap / Kikapcsolódás / Szórakozás / 7 magyar, aki példakép lehetne

Szeretném hinni, hogy ma is születnek emberek, akik nem ismernek akadályokat, és önfeláldozó munkájukkal, tudásvágyukkal, legalább a világ egy kicsi részét képesek lesznek megváltani. A teljesség igénye nélkül pár szó, pár emberről, aki példa lehet.

Kossuth Zsuzsa, Meszlényi Rudolfné 1817-1854

Kossuth Lajos legfiatalabb húga volt. Három gyereke született, korán özvegy maradt. Flór Ferenccel 1849-ben újjászervezte a honvédségi egészségügyi osztályt. 1849 áprilisában „az összes tábori kórházak főápolónőjének” nevezték ki.
Három hónap alatt, több mint 70 korszerű tábori kórház létesült segítségével. ’49 áprilisában felszólította a magyar nőket, hogy vegyenek részt a sebesültek ellátásában. A szabadságharc végéig járta az országot, és javítani próbált a betegellátás egyre rosszabbodó feltételeit. Alig tudunk róla valamit, mégis rengeteg intézmény, iskola viseli nevét.

Selye János 1907-1982

Édesapja magyar, édesanyja osztrák volt. Komáromban nőtt fel. A stressz kutatójaként szerzett világhírt, 1936-ban jelent meg ebben a témában első publikációja.
1964-ben jelent meg magyarul Az életünk és a stressz című könyve, mely hatalmas siker lett. Komáromban egyetemet és gimnáziumot, Vácon szakközépiskolát neveztek el róla.

Flór Ferenc 1809-1871

Orvos, szakíró, honvéd alezredes, a ’48-49-es szabadságharcban a hadügyminisztérium egészségügyi osztályának vezetője, az MTA levelező tagja volt. Orvosnövendékként koleraorvos volt Kalocsán. Orvosi disszertációját – elsőként – magyarul írta és védte meg. Címe: Kisdedápolás. A katonai egészségügyben új módszereket vezetett be, ilyen volt a kloroform használata.
Irányítása alatt szerveződtek a tábori kórházak, a hátországi beteg és rokkant ellátás. A gyógyszerhiány enyhítésére gyógyszert, műszert csempészett az országba, és kísérletet tett a magyarországi gyógyszer gyártás megszervezésére. A tavaszi hadjárat megindulásakor a honvédség korszerűen megszervezett katonai egészségügyi szolgálattal rendelkezett.

Semmelweis Ignác, az anyák megmentője 1818-1865

Sebész és szülész volt. Pályája során dolgozott Bécsben, Velencében. Itt értesült barátja haláláról, aki boncolás okozta vérmérgezésben hunyt el. Ekkor ismerte fel, hogy a boncolás okozta vérmérgezés és a gyermekágyi láz ugyanaz a betegség. Feltűnt neki, hogy a bábáknál szülő nők nem betegszenek meg, míg a boncolást végző orvosoknál szülő asszonyok igen.
A pesti Szent Rókus kórház szülészeti osztályának főorvosaként mutatta ki a fertőzést megelőző eljárások előnyeit a szülészetben és a sebészetben. Sajnos csak később vették nézeteit komolyan. Élete utolsó napjait elmegyógyintézetben töltötte, ott halt meg.

Goldberger József 1874-1929

Őt nevezik az első klinikai epidemiológusnak (járványos betegségek szakorvosa). New Yorkban teljesített szolgálatot, a bevándorlók egészségügyi ellenőrzését végezte. Elsősorban a sárgaláz, dengue láz és a typhus felderítését tekintette feladatának. 1914-ben kezdett vizsgálatokba a pellagrával kapcsolatban.
Pellagra: B-vitamin hiány, mely a bőr extrém elszarusodását okozza. Ő jött rá, hogy a betegség a táplálkozással függ össze, és így gyógyítható. Sajnos kísérleteit nem tudta befejezni, mert időközben meghalt.

Shick Béla 1867-1967

Magyar születésű, de amerikai gyermekorvos. Grazban szerzett diplomát, Bécsben dolgozott. Később az USA-ban gyermekgyógyász professzorként nagy hírnévre tett szert.
1902-ben Pirquet-vel kezdte meg a diftéria iránti fogékonyság felismerésére irányuló, bőrreakción alapuló kísérleteit. Ez az eljárás Schick-teszt néven lett gyakorlat. Pirquet-vel közös könyvükben fektették le az allergia, mint új tudomány alapjait. 

Szentgyörgyi Albert 1893-1986

Mindenki tudja, hogy Szentgyörgyi a C és P-vitamin izolálása miatt lett világhírű. Ám kevesek tudják, hogy – bár ez volt a legnagyobb felfedezése, és ami a mai egészségmegőrzés egyik pillére – nem emiatt kapott Nobel-díjat. Életműdíjat kapott. Az egyetlen magyar tudós, aki magyarországi tudományos tevékenységéért kapta ezt a kitüntetést.
A Nobel-díj érmét a Magyar Nemzeti Múzeum megvásárolta tőle, a pénzt az akkoriban kitört Téli háború, finnországi szenvedőinek ajánlotta fel. Felemelte szavát a vietnami háború ellen, és kiadott egy könyvet Őrült majom címmel. Ez a mai napig az egyik legfontosabb háborúellenes könyv. Élete utolsó húsz évét a rákkutatásnak szentelte.
Tudatosítsuk gyermekeinkben, hogy mindent el lehet érni, csak bátornak, kitartónak és fogékonynak kell lenni. Az élet kiszámíthatatlan, veszélyes, mégis a legnagyobb kaland… éljük le hasznosan.

VIDEO Ők lesznek 2024 legszerencsésebb csillagjegyei

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!