Mi volt az úti cél az első emlékezetesebb utazásod során, és hogyan telt?
Nehéz egyet mondani, mert több mint 60 országgal a hátam mögött nagyon sok emlékezetes utazáson vagyok túl. Az első nagyobb utazásom 2013 első felében volt, mégpedig 6 hetet töltöttem az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül is New Yorkban és Miamiban. Utóbbinál két last minute óceánjáró hajós utazáson is részt vettem, ugyanis kedvezőbb volt teljes ellátással hajózni, mint például kifizetni a 8 ágyas női hálóteremben egy főre a fekhelyet reggelivel, így jutottam el Mexikóba és a Bahamákra is a hostelben megismert azóta már jóbarátommal.
Előtte nem is igazán hagytam el az európai kontinenst, így nagyon nagy lelkesedéssel indultam neki az utazásnak már csak amiatt is, mert ez volt az első tengerentúli „error fare” repülőjegy amit foglaltam, így nagyon izgultam, hogy minden rendben legyen az átszállásoknál.
Az „error fare” lényege, hogy mivel a repülőjegy árazása összetett és több elemből áll, így a légitársaság vagy közvetítő oldal rendszerében egy vagy akár több tétel minimális áron vagy akár 0 Ft-ért szerepel, így amíg nem javítják a hibát, addig lényegesen jobb áron lehet jegyeket venni.
Igaz az adott társaságon múlik utána, hogy törli-e a hibás áron rögzített foglalásokat, vagy pedig méltányosan engedi ezzel a jeggyel repülni a szemfülesebb utasokat. Olvass még a témában
Az „error fare” vadászataimnak köszönhetően jutottam el több különleges helyre is, például kétszer Dél-Amerikába, Hawaii-ra, illetve Délkelet-Ázsiába. Dél-Amerikán belül először Rio de Janeiroba repültem, ahonnan ellátogattam Argentínába és Paraguayba, voltam az Iguazú-vízesésnél, mely egy életre szóló élmény volt. Másodszor pedig Santiago de Chilébe repültem, mely során az Andokban túráztam 4000 m-es magasságban mind a chilei, mind a bolíviai oldalon. Befizettünk például egy 4 napos Jeep túrára Bolíviában, mely során jártunk a világ legnagyobb és legmagasabban fekvő sósivatagjánál, Salar de Uyuninál. Teljesen nomád körülmények között töltöttük itt ezt a pár napot, hiszen 4000 méteren nincs melegvíz, vagy fűtés a kőházak hálótermeiben, amikben hálózsákban aludtunk.
Chilében például simán bevállaltam egy másik túra során, hogy Jeepet béreljünk, amit én vezettem a semmi közepén több ezer méteres magasságban kietlen utakon egy barátnőmmel, hogy lássuk a világ legmagasabb aktív vulkánját, az Ojos del Saladot testközelből, mely az Andok második legmagasabb hegye is egyben.
Ha visszagondolok ezekre az élményekre, itt azért még abszolút bevállalósabb voltam, manapság már nem biztos, hogy végigjárnám ugyanezt az utat, főleg kisgyerekkel.
