A klasszikus értelemben vett lustaság igen rossz tulajdonság, a főbűnök egyike. Lustaság az, amikor a ember a feladatot, tevékenységet elhárítja magától. Viszolyog az erőfeszítésektől, gyakorlatilag nem csinál semmit. A lustaság nem azonos a lustálkodással. A lustálkodás akár egészséges is lehet, míg a lustaság az élet hátráltató tényezője. Tekintsünk csak Pató Pár úrra.
Lustálkodás, nem lustaság
A lustálkodó ember gyorsabban fogy, mivel a korai lefekvés gyorsítja az anyagcserét. Ellenállóbb a betegségekkel szemben, mert erősödik az immunrendszer. Könnyebben megküzd a stresszel, higgadtabb, mivel kipihentebb, jobban átlátja a dolgokat.
Párkapcsolata is boldogabb, mivel nyugodtabb, így helyén kezeli a dolgokat. Jobban tud figyelni, jobb beszélőpartner, mert nem türelmetlen. Képes arra, hogy egészséges távolságot tartson a gondoktól – így képes arra, hogy élvezze az életet.
Lustaság, annak külső és belső oka
A lustaság következtében az ember elhanyagolja kötelességeit, munkáját. Ez állandó rendezetlenséghez vezet, ami bénítóan hat a lélekre – ez belső lustasághoz vezet.
A belső lustaság a megfontoltság és összeszedettség hiánya, ami lehetséges úgy is, hogy látszólag nagy a külső aktivitás – ami többnyire kapkodás. A Biblia szerint az a lusta, aki a szolgai félelem miatt elásta az Istentől kapott talentumot.
A lustaság okai
Abból az emberből lesz lusta, aki nem lát olyan célt maga előtt, amit megvalósíthat, illetve akinek egyáltalán nincs célja. Ha nincs cél, nincs az eléréséhez szükséges akarat, nincs meg az egyensúly a pihenés és munka között. Lusta felnőtté válik az a gyerek is, akit nem neveltek arra, hogy ha el akar érni egy célt, azért akarnia, tennie kell.
Lustaságba torkollik az is, ha hajszoljuk a célt mértéktelenül. Ez kifárasztja a lelket, megtöri az akaratot, ez pedig depresszióhoz vezet. “Ha nem vagy kész változtatni az életeden, nem lehet segíteni rajtad.” (Hippokratész)
A lustaság leküzdése
Apukám mondta mindig: ha nincs kedved megcsinálni valamit, csináld kedv nélkül, közben pedig megjön a kedved is. Először is fel kell ismerni, hogy lusták vagyunk. Lehet segítséget kérni a munka elvégzéséhez, a cél az kell legyen, hogy jó kedvvel, saját megelégedettségünkre csináljuk a dolgunkat.
Gyerekek esetén fontos, hogy ne tanítsuk a folytonos kényeztetéssel a gyereket arra, hogy birtokolhat dolgokat a nélkül is, hogy fáradna érte. Fontos a jó példa, és a munka és pihenés arányainak megtanulása, illetve a munka szervezett elvégzése.
Hétköznapi trükkök a lustaság ellen
Tarts munka közben meghatározott időközönként szüneteket, ilyenkor sétálj, mozogj, lélegezz. Rövidebb távokra menj gyalog, hosszabbakra biciklivel. Használd a lépcsőt – így a vádlid is szép lesz. Takaríts, pakolj el rendszeresen magad után, ne várd meg, míg agyon nyomja lelked a sok munka, hiszen könnyebben ráveszed magad egy fél órás takarításra, mint egy kétórásra.
Ha van kerted, minden nap ugyanabban az időben bogarássz kicsit a kertben. Meg kell tanulni meglátni a munkát, és meg kell tanulni beosztani, így a sikerélmény nagyobb lesz, mint a még rád váró munka nyomasztó terhe. A kifogásokat pedig felejtsd el… örökre.
Lustaság a régi falusi életben
Ez volt az egyik legnagyobb bűn, minden rossz forrása. Az év nagy részében a föld adott munkát az embereknek, de télire is találtak magunknak hasznos elfoglaltságot. A lányok, asszonyok kézimunkáztak, ami arra volt jó, hogy erényeiket, szorgalmukat mutassa meg, a férfiak pedig fafaragással töltötték az idejüket.
A néphagyomány szerint Isten azért teremtette a legyeket, tetveket, bolhákat, szúnyogokat, hogy büntessék a lusta embert.