Életmód / Egészség

7 lenyűgöző érdekesség az emberi agyról

Testünk olyan része az emberi agy, amiről egyszerre tudunk nagyon sokat és ugyanakkor kétségbeejtően keveset is.

Gondolkozz és fogyj

Az agy a működéséhez az energiát a vérben lévő cukorból – glükózból – nyeri.
Mivel a nap 24 órájában folyamatosan dolgozza fel azt a hatalmas mennyiségű információt, amit érzékszerveinken keresztül kap, az agy az a szerv, ami a legtöbb energiát emészti fel, annak ellenére, hogy testünknek csak a 2 százalékát teszi ki. A véroxigén 20 százalékát is az agy emészti fel. Agyunk energia-felhasználása pedig 12 watt.

Kész aggyal születünk?

Az agy a születés után is folyamatosan fejlődik, érik. Hét éves korra fejlődik ki az agy 95 százaléka, ez után az életkor után pedig már fizikailag nem nő nagyobbra. Az agy húsz éves korunkra érik be teljesen. Idegpályái folyamatosan változnak életünk során.
A gyermekek agyának kétszer annyi energiára van szüksége, mint a felnőtt agynak. Egy egészséges agy mérete nem függ össze az ember értelmi képességeivel, ahogy az sem igaz, hogy a férfi agy többre képes, mert nagyobb. A különbség csak annyi, hogy a női és férfiagy másképp reagál a stresszre és a fájdalomra.

Az agy sejtjeinek regenerálódása

Annak idején – huszonöt éve – én még azt tanultam, hogy az agy sejtjei nem képesek regenerálódni. Mára ez az elmélet is megdőlt. Bizonyos esetekben a neuronok, korlátozott számban képesek a regenerálódásra, mint az agyban lévő többi sejt is.
Az agyban több, mint száz-milliárd idegsejt van. Ezek másodpercenként százezer-milliárd adatot dolgoznak fel. A memória kapacitása pedig 2,5 millió giga byte.

Olvastad már?  5 egyszerű tipp, amivel megteremtheted álmaid hálószobáját

Alvás és memória

Az alvás elengedhetetlen az agy számára, olyannyira, hogy ha nem alusszuk ki magunkat, az agy kikapcsol pár másodpercre. Az agy, alvás közben dolgozza fel a töménytelen mennyiségű információt, és ez alatt hozza létre az emlékképet is.
Egy másfél órás alvás alatt az agy rendezi az adatokat, tehát, ha emlékezni akarunk valamire, iktassunk be egy kis alvást. Az agy képes megmásítani az emlékeket. Ilyenkor többnyire védekezik az olyan emlékek ellen, amik nagyon megviselnének minket. A kutatások azt is bizonyították, hogy minél többet tudunk, annál többet tanulunk.

Humorközpont

Valójában az emberi agyban nincs olyan, hogy humorközpont, mégis azt mondják, hogy akinél sérül a homloklebeny, nem mindig érti a viccet. A homloklebeny sok mindenért felelős, éppen emiatt védeni kell a mechanikus behatásoktól.
Sokan úgy vélik, hogy a makarenkói pofon nem árt a gyereknek, de éppen a miatt, mert a fejet éri az ütés, nem megengedett, veszélyes.

A stressz

A stressz bizonyítottan negatív hatással van az agy kognitív folyamatira. Kognitív folyamatnak nevezzük az észlelés, emlékezés, az információ feldolgozás folyamatait, ami alapján az ember problémát old meg, értelmezi a világot.
Sajnos kevesen ismerik Selye János nevét, aki kidolgozta a stressz elméletet, miszerint különböző lelki megterhelések kapcsán a tünetek egy jelentős része ugyan olyan – ezt nevezte el stressz szindrómának, más néven GAS-nak. Ez az elmélet azért jelentős, mert elméletei kapcsán ma már képesek vagyunk küzdeni a stressz ellen, ami által hatékonyabbak lehetünk.

Az altatásról

A műtétek során alkalmazott altatás nem azonos az alvás állapotával. Egyesek szerint jobban hasonlít a kómára. Nem véletlenül kell épp ezt az állapotot létrehozni. Ugyanis a műtétek során alkalmazott altatásnak több szerepe van, amit meg kell oldani: a műtétre nem szabad emlékeznie a páciensnek, nem szabad fájdalmat éreznie, nem szabad mozognia, és nem szabad felébrednie – mondjuk a műtéti zajokra – amik általános alvás esetén másképp vannak. Emellett a légzésnek és keringésnek, a testhőmérsékletnek változatlannak kell maradnia. Tehát ilyenkor nem kapcsolják ki az agyat.
És a slusszpoén: agyunk – bár iszonyatosan okos és bonyolult rendszer – kapacitása egyenlőre nem elég ahhoz, hogy megértse, feltérképezze saját magát, saját működését.