Van, ami csak néhány évtizede, más emberemlékezet óta itt áll, mégis van valami közös ezekben a helyszínekben: aki egyszer látta, nem feledi őket, ám lehet, hogy hamarosan csak az emlékekben léteznek majd.
Olümpia, Görögország
Az ókori játékok helyszíne ma Görögország legnépszerűbb turisztikai látványosságai közé tartozik. De ez hamarosan megváltozhat.
A növekvő nyári hőmérséklet miatt ezeken a területeken a pusztító tűzvészek egyre gyakoribbak.
A pusztító lángok egyre közelebb kerülnek, és így annak a kockázata is nő, hogy a különös helyszín egyszer csak megsemmisül.
Ma több mint 70 épület és rom található itt, ideértve Zeusz nagy templomának maradványait is, így az Olümpia felkeresése mindenképpen ajánlott – az idő azonban ketyeg.
Kongói-medence
A Kongói-medence a Föld második legnagyobb esőerdeje – még. Az erdőirtás ugyanis elképesztő problémát okoz az elszegényedett környéken, így a zöld terület folyamatosan zsugorodik.
Hiába lett a fakitermelés illegális, számtalan fát továbbra is kivágnak, hogy megtisztítsák a földet a gazdálkodáshoz.
A Kongói-medence eltűnő erdői vadon élő állatokban gazdagok, és veszélyeztetett fajok is élnek itt – például a még megmaradt gorillák többsége.
Az esőerdő még mindig Alaszkánál nagyobb területet fed le, mivel azonban 2000 és 2014 között 165 000 hektár tűnt el, ez a buja táj egyre kisebb és kisebb lesz.
Sundarbans, India és Bangladesh
A Sundarbans egy erdős terület a Ganga, a Brahmaputra és Meghna folyók deltájában a Bengáli-öbölben, a bengáli tigrisek, 260 madárfaj és a veszélyeztetett torkolati krokodilok valamint ritka indiai pitonok otthona.
Az illegális fakitermelés itt is komoly probléma, és mivel a fák kivágásával a talaj fellazul, az erózió is állandó fenyegetést jelent.
Az itt élő emberek az erdők védelmét régóta keresik a pusztító ciklonokkal és árapály-hullámokkal szemben, azonban végül éppen ők lehetnek azok, akik elpusztítják ezt a különleges ökoszisztémát.
Patagóniai jégmezők, Argentína
A patagóniai jégmezők hatalmasak. Az Andokban, Chile és Argentína között 5 500 gigatonna szilárd jég csillog itt – az probléma csak annyi, hogy rohamos tempóban olvad, a globális felmelegedés hatása drámaian érezhető itt.
A jeges fjordokkal és a lélegzetelállító völgyekkel tarkított festői táj az éghajlatváltozás következtében teljesen eltűnhet, ami több szempontból is aggodalomra ad okot.
Olyan sok jég van itt, hogy ha mind elolvadna, a globális tengerszint akár 15 mm-rel is emelkedhet.
A patagóniai jégmezők réges-régen sokkal hatalmasabbak voltak, az itteni jég 18 000 évvel ezelőtt kezdett olvadni, a globális felmelegedés hatására pedig hamarosan teljesen el is tűnhet.
A pokol kapuja, Türkmenisztán
Lehet, hogy a név maga nem hangzik túl csábítóan, de valójában egy egészen lenyűgöző természeti jelenségről van szó. Eljutni ide a Karakum-sivatagban már önmagában is kihívás, de a hosszú zarándoklat nem marad jutalom nélkül.
Az éjszakai égboltot megvilágító tűz több mint négy évtizede ég, de a láng hamarosan kialudhat.
A földgázok már régóta táplálják a drámai hatást keltő tüzet, de a tartalékok nem korlátlanok. Közvetlenül a széléhez lépve az „ajtónak” láthatod a krátert, amely az 1970-es években keletkezett egy fúrási baleset során.
A talaj átszakadt egy szovjet fúróberendezés alatt, a felszabaduló gázok lángra kaptak és azóta is égnek, de a számítások szerint már nem sokáig – így ha szeretnéd magad is látni, érdemes szedelőzködnöd.
Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!