Ha létezik közhely, amit párkapcsolati tanácsok kapcsán hallani szoktunk, akkor az ez: „a kommunikáció a kulcs”. Ha valami nem működik, beszéljetek róla. Ha konfliktus van, beszéljétek meg. Ha bizonytalan vagy, mondd ki. Ez a gondolat annyira beépült a párkapcsolati kultúránkba, hogy sokan azt feltételezik: minél többet beszélünk a kapcsolatunkról, annál egészségesebb lesz.
A pszichológusok szerint azonban van egy fontos árnyalat ebben a tanácsban: a több kommunikáció nem feltétlenül jelent jobb kommunikációt. Bizonyos helyzetekben a túl sok beszélgetés éppen hogy gyengítheti a kapcsolat biztonságát, az intimitást, sőt akár a vonzalmat is.
Ez persze nem azt jelenti, hogy rossz dolog őszintén beszélni az érzéseinkről. A probléma inkább akkor kezdődik, amikor a kommunikációt nem a tisztázás, hanem a szorongás vezérli. Olvass még a témában
Amikor nem választ keresünk, hanem megnyugtatást
Az egyik leggyakoribb jele a túlkommunikálásnak az, amikor valaki folyamatos megerősítést keres a kapcsolatban.
Ilyenkor újra és újra felbukkannak olyan kérdések, mint:
„Ugye minden rendben köztünk?”
„Nem haragszol rám?”
„Biztos, hogy még mindig ugyanúgy érzel?”
Első pillantásra ez akár nyitottságnak is tűnhet, de a pszichológusok szerint gyakran inkább kötődési szorongás áll mögötte. Az ilyen kérdések feltevői nem feltétlenül új információt keresnek, hanem azonnali megnyugvást.
A gond az, hogy ez könnyen ördögi körhöz vezet. A megnyugtatás rövid távon segít, de hosszú távon még több megerősítésre lehet szükség. A másik fél pedig egy idő után úgy érezheti, hogy folyamatosan neki kell fenntartania a kapcsolat érzelmi biztonságát. Ez pedig fárasztóvá válhat.
