Vívódás: jobb elmondani a barátnődnek a félrelépést?
Őrlődhetünk még egy sort, mert egy ilyen témával soha nem egyszerű előhozakodni. Ezzel viszont részben magunknak is ártunk, mert belülről emészt fel a hallgatás. Elmondom én mit tettem. Megkérdeztem a legjobb barátnőmet, hogy mit tenne, ha megtudná a páromról, hogy megcsal. A legnagyobb meglepetésemre azt mondta, hogy nem feltétlenül mondaná el nekem. Ez akkor kapóra jött, mert valóban mindketten párkapcsolatban éltünk.
Kifejtette, hogy nem akarná, hogy ő vigye el a balhét, vagyis, hogy hátha kibékülünk a párommal és esetlen nem a legjobb barátnőmnek hinnék.
Mivel mindenki magából indul ki, ez mintha a vészkiáltása lett volna, hogy még csak véletlenül se mondjak neki semmit. Én ott ültem vele szemben megsemmisülve a lelkiismeretfurdalásommal együtt. Napokig vívódtam, majd kiderült, hogy tulajdonképpen feleslegesen.
A barátnőm tudta, hogy mit akarok mondani. Szinte biztos vagyok benne, hogy érezte, ezért érvelt olyan meggyőzően a hallgatás mellett.
Azt is leszögezte, hogy amiről nem tud, az nem fáj, vagyis, hogy nem szeretne tudni férje egyéb kalandjairól. Szinte könyörgött a hallgatásomért, én pedig vettem a jeleket. Voltak, akik szerint a szemébe kellett volna mondanom kerek-perec, majd rábízni a döntést, de tulajdonképpen tudta végig, hogy mit akarok mondani. Döntött is, mégpedig a továbblépés mellett. Mélyebb volt ez a beszélgetésünk bármilyen hangos szónál, vagy kiakadásnál. Olvass még a témában
„Hét éve a feleségem és meg akarom csalni” – Férfiak vallomásai a hűtlenségről
„Soha ne mondd ki, hogy szereted.” – 10 tiltott dolog, ha meg akarod őrizni a méltóságod a ‘situationship’-ben
„Úgy szórja a pénzt, mintha nem lenne holnap” – Férfiak, mi a párotok legjobb és legrosszabb tulajdonsága?
„Nem a feleségemmel akarom leélni az életem” Történetek nagy felismerésekről
