Amikor eltervezzük párunkkal, hogy kisbabát szeretnénk, vagy már úton is van a kis jövevény, az mindig felemelő érzés. Rengeteg izgalommal és kérdéssel jár mindaz, ami ilyenkor összegyűlik egy leendő kismama fejében. Vajon jó anya leszek? Képes leszek helytállni mindenhol? Vajon képes leszek jól gondoskodni a gyermekemről? Mi lesz, ha mégis valamit elrontok? –és még sorolhatnánk. Bizonyára mindenki felteszi majd magának ezeket a kérdéseket. Ettől függetlenül, az anyaságra való felkészülés és az egész várakozási periódus egy gyönyörű csoda, amit mindenkinek kötelező átélni, legalább egyszer az életben. Viszont mint minden másban, itt is megjelennek előbb-utóbb a sötét fellegek, amik némiképpen beárnyékolják, az amúgy tettre kész mindennapokat.
A legtöbb kismama általános problémája a túlaggódás. Természetesen ez teljesen normális egy bizonyos pontig, pláne úgy, amikor még friss szülőként semmi tapasztalatunk nincs a gyermeknevelés terén. Biztos te is megfigyelted már, hogy azok, aki már két, három vagy több gyerkőcöt felneveltek, sokkal lazábban veszik a gondokat, és kezelik a különböző megoldásukra szolgáló problémákat. Természetesen ez is érthető. Viszont friss anyaként még rengeteg megválaszolatlan kérdés merül fel a nőkben.
Az egyik leggyakoribb probléma, amire nagyon rá tudnak stresszelni a kismamák, az a gyermek első éjszakáihoz kötődik. Tudjuk jól, hogy a kezdeti időszak még hordozhat némi veszélyeket magában. Sajnos régen gyakori problémának számított a bölcsőhalál, vagy más kiságyi problémák eljövetele, ami leginkább, már akkor is a felelőtlen szülői magatartásnak volt köszönhető. Természetesen előfordulhatnak olyan problémák is, amin mi szülőként sem tudunk sajnos segíteni, hanem orvosi segítségnyújtásra szorul. Szerencsére azért manapság igen ritkán adódnak ilyesféle gondok miután hazatértünk gyermekünkkel.
Minden kismama bizonyára ismeri azt az érzést, amikor az éjszaka közepén hirtelen felriad, leveri az izzadság és még félálomba arra eszmél, hogy azonnal rohanni akar megnézni a gyermekét, hogy minden rendben van e vele? Anyukaként nem meglepő dolgok ezek a kezdeti periódusban. Ősztönösen és tudat alatt félünk attól, hogy gyermekünknek bármi baja eshet, vagy esetlegesen elveszítjük. Néha ezek a képzelgések egész bizarr rémálmokba képesek átcsapni.
Ezek az álmok nem mások, mint a félelmeink kivezetései a tudatalattinkból a valóságba. Lauri Quinn Loewenberg, egy amerikai Tampa beli álomszakértő, most feltárta és napvilágra hozta, az öt leggyakoribb álom listáját, ami leginkább nyomasztja a kismamákat.
A gyerek eltűnik és megjelenik a közúti forgalomban
A forgalom, a gyors áramlás jelképe. Állítja Loewenberg. Amikor a gyereket beszippantja ez az áramlás, az azért van, mert tudat alatt attól rettegünk, hogy mindent egyedül kell csinálnunk, és közben nem leszünk képesek uralni a helyzetet. Ilyenkor az a félelem kerít a hatalmába, hogy a gyerek teljesen kikerül az irányításunk alól.
A gyerek eltűnik és belevegyül az utcai tömegbe
Ez sokban hasonlít az előző álomképhez, de jobban hajlik az irányba, hogy a szülő attól retteg, hogy más külső tényezők sokkal jobban befolyása alá tudják majd keríteni a gyermeket, mint például a televízió vagy más idegen, ártó szándékú emberek, akik nem a helyes irányba szeretnék terelgetni.
A gyereket elrabolják
Maga az emberrabló, egy örök metafóra, ami egyértelműen azt szimbolizálja, hogy gyerekünket teljesen elragadja tőlünk a külső idegen világ, és ezáltal úgy érezhetjük, hogy teljesen elveszítjük.
Megfullad a gyerek
Ez az álom gyakorta abból fakad, hogy túlfeszítettnek és túlterheltnek érezzük magunkat az életben. Különösen gyakori ez az álom a lányok esetében, mivel a víz, az érzelmek és a pozitív féltés szimbóluma. Ilyenkor tudat alatt azzal asszociálja ezt a képet az agyunk, hogy a lány gyermekünk a saját érzelmei miatt fog meghalni az életben, mivel szabályosan bele fullad abba, miközben az ildomos férfiak miatt szándékosan elnyomja az azokat.
A gyermek leesik egy épületről vagy egy magas hegyről, szirtről
Loewenberg szerint, minden egyes álom, amiben mélyzuhanás vagy esés történik, egyértelműen annak a jele, hogy valami mélyen elraktározott, kudarc elleni félelmek lappanganak bennünk. Kisgyermekes álmok esetén ez a kudarc szimbolizálhat minket, mint szülőket, hogy úgy mondunk csődöt, szülői hivatásunk közepette. Mikor a gyerek távol esik, vagy kerül tőlünk az álomban, valójában azt takarja, hogy félünk és aggódunk a valóságban a miatt, hogy nehogy mégis cserbenhagyjuk gyermekünket.