Igenis van olyan, hogy az ember feldobja a kanapéra a lábát, bekapcsolja a kedvenc sorozatát, és házhoz rendeli a süteményt. Mert megérdemli. De hogy valóban olyat is kapj, amilyet megérdemelsz, és ne száraz, vagy keserű csalódás legyen a dolog vége, összeszedtük neked a saját kedvenceinket, amikben nem szoktunk csalódni.
Nutellás-mogyorós brownie
A világ legcsokisabb csokis sütije az egyik személyes kedvencem, sokszor, sok helyen rendelem, és sokat csalódok is. Felháborító arányban fordul elő ugyanis, hogy egy étterem nem átall kakaós piskótát felszolgálni ezen a néven, aminek ugye köze nincs a kívül ropogós, belül ragacsos csokoládés süteményhez.
Az, hogy a tökéletes változatot éppen egy házhoz is kérhető formában találom meg, a legmerészebb álmaimon is túltett. A Theo Papa Konyhájának brownie-jai azonban éppen olyanok, amilyennek lenniük kell: kellemesen melegek, ragacsosan puhák, már-már émelyítően édesek.
De ennek a desszertnek éppen ez a lényege! És igen, akkor az egészet még nyakon is öntöd a csokoládés szósszal. Úgy kell azt! Így az igazi!
Epres sajttorta
A sajttorta szintén az a fajta sütemény, amit nem nehéz elrontani. Vagy mondjuk inkább úgy, hogy nehéz jól elkészíteni.
Ezt a változatot azonban én mindig magabiztosan rendelem: telt, krémes, kellemesen édeskés, és a tömény ízt a finom, frissítő, enyhén savanykás epres szósz ellensúlyozza, a sütemény ezzel jót tesz a szósznak, a szósz meg a süteménynek.
Igazán ínycsiklandó páros, ráadásul nagyon jól is néz ki, vagyis, ha kiveszed a dobozából, és egy kis porcelán tányérkán tálalod, akár még a vendégeid elé is odateheted egy elegánsabb vacsora végén. Odáig lesznek érte!
White orchid
Van, hogy valami édesebbre vágyom, de nem akarok fülig úszni a cukorban meg a csokoládéban, inkább valami könnyű, gyümölcsös finomságra gondolok. Ilyenkor felbontok egy grapefruitot, és… Haha! Na persze!
Azért attól, hogy könnyű, és gyümölcsös, még legyen édesség nekem! A Planet Sushi white orchid névre keresztelt, kókuszos kis tekercsei pontosan megfelelnek ennek a leírásnak. Az édes, kókuszos rizs, a friss, roppanós gyümölcsök mellett az az isteni, kókuszos krém számomra a csúcs, amivel nyakon öntik az egészet.
Igen, miután kiettem a tálkáról a tekercseket, ki szoktam nyalogatni belőle a megmaradt szószt. Vállalom, és még csak nem is szégyellem magam érte!
