Mi volt életed legdurvább „Ja, hogy te komolyan beszélsz”  pillanata?

Az első gyerekemmel voltam terhes, igazi lelkes, cserfes kismama voltam. A nőgyógyásznál a váróban viccesen megkérdeztem egy másik kismamát, hogy ő is alig várja-e már, hogy megszülessen a bébije, mire pókerarccal azt válaszolta, ő csak arra vár, hogy végre elvetéljen. Idegesen nevettem, azt hittem, morbid humora van és elege van már a terhességből, de végül az arcomra fagyott a mosoly, mert így folytatta: „Egy hete kiderült, hogy nincs szívhangja.”