Ideális lakótárs
A lakótársammal egy kétszobás lakásban laktunk, ugyanakkora szobánk volt és természetesen ugyanannyi lakbért fizettünk. Egyik nap vacsora közben a srác közölte, hogy ezentúl fizessek többet. Meglepődve kérdeztem, hogy a főbérlő emelt a lakbéren? Azt mondta: „Nem, csak láttam a levelek között a bérszámfejtő lapod és te kétszer annyit keresel, mint én, illetve én most lakásra gyűjtök.” Kellett pár perc, amíg felfogtam, hogy ő bizony komolyan beszél.
Fiúnevek
Nemzetközi cégnél dolgozom és megkérdeztem az egyik kollégát – miután gratuláltam neki ahhoz, hogy apa lett – mi lett a kissrác neve. „Legolas” – mondta, mire jót nevettem, mert tudtam, hogy Gyűrűk Ura rajongó. „És Legónak becézitek?” kérdeztem, és csak akkor esett le, hogy nem viccel, mikor láttam, hogy ő nem nevet.
Olvass még a témában
A roham
Általánosban az egyik osztálytársam a suli bohóca volt. Egy minden lében kanál srác, aki bármit megtett azért, hogy ő legyen a figyelem központja és megnevettesse a környezetét. Egyszer suli után a plázában tekeregtünk, mikor a földre vetette magát és elkezdett rángatózni. Mindannyian kuncogtunk, hogy milyen élethű a rohama, sőt, még szóltunk is a biztonsági őrnek hogy hagyja, csak hülyéskedik. Amikor hosszasabb unszolásunkra sem tért magához, rádöbbentünk, hogy nem viccelt: akkor derült ki, hogy epilepsziás.
A cikk folytatódik, lapozz!
