Biznisz
Üzleti konferenciahívás, külföldi partnerekkel tárgyalunk, sokmilliós összegről van szó, egy cégvásárlás folyik. Abban maradunk, hogy még gondolkodnak, de komoly vevőnek tűntek. Elköszönünk és az egyik vezető egyből elhordja őket töketlenkedő idiótáknak, akik nem képesek meghozni végre egy döntést. Aztán csend és csak a vonal kattanása. Egy héttel később jött egy levél, hogy elállnak a vásárlási szándékuktól.
Kellemes
Felhívtam az egyik kedves kolléganőmet, aki home office-ban volt. Megbeszéltük a munkát, majd csevegtünk még egy kicsit, majd elköszöntünk és hallottam, amit azt mondja a lányának, hogy „annyira kellemes hangja van, fogadok, hogy a szerszáma is nagy!”
Olvass még a témában
Jó tett helyébe
A nő fél órán keresztül zokogott nekem a telefonban, hogy azért olyan magas a számlája, mert az anyja - aki külföldön él - demens és csak az ő hangja nyugtatja meg és könyörög, hogy engedjem el a számlát, mert ennyi erővel hazaköltözik, mert a repjegyet is olcsóbb kifizetnie (tényleg így volt). Meghatott és elengedtem az összeget. Hüppögve hálálkodott, majd - amikor azt hitte, már nem hallom - teljesen normális hangon bemondta, hogy „Wow, el sem hiszem, hogy ez működött!”
A cikk folytatódik, lapozz!
