A vegetáriánus kutyától a sétáló konyhai felszerelésig a világ egykor rengeteg furcsa és ősi vadászkutya otthona volt, akik aztán eltűntek a történelemben.
A nyárskutyák
Whisky, a kutya ma már kitömve áll a múzeumban, fajtája utolsó példányaként így őrizve meg az utókornak a viktoriánus korban népszerű ebek emlékék. A tacskótestű kutyák szőre selymes volt, akár yorkshire terriereké, farkuk bolyhos, mint egy pomerániai kutyáé. Whisky egy nyárskutya, munkakutya volt, tulajdonképpen konyhai gépként dolgozott: egy vidéki kastély konyhájában a falra függesztett tűz fölött álló mókuskerékben rótta a köröket.
Ez a kerék a tűz fölött álló nyársat forgatta egy tárcsarendszeren keresztül. A nyárskutyák pontosan olyanok voltak, amilyennek hangzanak: kompakt kopók, amelyeket kifejezetten arra tenyésztettek, hogy órákon át futhassanak, és menet közben egy pörkölőgépet hajtsanak.
Ez a kerék a tűz fölött álló nyársat forgatta egy tárcsarendszeren keresztül. A nyárskutyák pontosan olyanok voltak, amilyennek hangzanak: kompakt kopók, amelyeket kifejezetten arra tenyésztettek, hogy órákon át futhassanak, és menet közben egy pörkölőgépet hajtsanak.