Sokat halljuk azt a frázist, hogy bár a fiatalok kiköltöznek külföldre, úgysem találják meg a helyüket és hazavágynak majd, mert a Magyar hont nem lehet feledni. Azt is gyakran emlegetik, hogy külföldön sem kolbászból van a kerítés, ott is keményen kell dolgozni. Igen ám, de nem mindegy, hogy mennyi pénzért dolgozik az ember keményen, milyen minőségű munkahelyen, milyen bánásmód, megbecsülés vagy meg nem becsülés mellett.
Harmadik megkérdezettem Alexandra (23) volt, aki mindössze hét hónapja él Londonban, és nem tervezi a hazaköltözést. Kíváncsi voltam, hogyan tekintett az utazásra és a költözés gondolatára, hiszen egy idegen helyen kell megállni a saját lábán a mindennapok problémáival.
„Egyáltalán nem volt ijesztő, sőt inkább kihívásként, kalandként tekintettem rá. Már nagyon vártam, hogy kiköltözhessek. A barátommal közösen terveztünk kijönni dolgozni, így nem volt nehéz elindulni.”
Az életszínvonal persze itt is jobb, de Alexandra szerint nem olyan kimagaslóan, ahogy emlegetni szokták. A legnagyobb különbséget pedig az ételek és a szolgáltatások minőségében vélte felfedezni.
Természetesen az ő esetében is kitértem a fogadtatásra és a bánásmódra. Vajon az emberek hogyan viszonyulnak a külföldiekhez Londonban?
„A bánásmód itt (London belvárosában) igen barátságos. Sokszor volt, hogy eltévedtem, és lemerült a mobilom is. Ilyenkor útbaigazítást kértem az emberektől, és mindenki szívesen segített.”
A honvágy kérdése az ő esetében is felmerült, mire konkrétan kijelentette, nincs honvágya: „egyedül a szüleim hiányoznak nagyon, a családtagjaim, egy-két barátom, de nem tervezek hazaköltözni a jövőben.”
Úgy tűnik tényleg igaz, hogy a magyar az egyik legstresszesebb nemzet és a boldogulni akaró fiatalok ki szeretnének törni a szegényes anyagiak hálójából. Természetesen csak az fog sikereket elérni, aki eléggé talpraesett, és esetleg van némi kezdeti segítsége. Erő és akarat kell hozzá, mint mindenhez az életben, de ez itthon sem lehetetlen.
Az tény, hogy jobb az életszínvonal, ráadásul a lehetőség is több, és ez az egyik kulcsmondat. Aki járt már külföldön, akár átutazóban is, tud releváns tapasztalattal szolgálni. Nem ritka jelenség, hogy amikor az ember elkezd utazgatni, itthon hirtelen nem találja a helyét. Tudom, mert egyik pillanatról a másikra estem ebbe az állapotba, amit még több utazgatással próbálok kiküszöbölni.
Összességében egyáltalán nem probléma, ha valaki külföldre vágyik. Vannak és lesznek a jövőben is rossz tapasztalatok, de sikertörténetek is. Ráadásul, ha nem próbálja meg az ember, soha nem derül ki, képes-e a kezébe venni az életét, megállni a helyét egy idegen országban. Ez ráadásul erős önbizalom növelő módszer is. Külföldön rájössz arra, legyél bárhol a világban, a saját kezedben van a boldogulásod kulcsa, elérheted azt, amiről valamikor csak álmodni tudtál. És amikor ezt megtapasztalod, az eszméletlenül jó érzés.
Kép forrása: 500px