Milyen a vakcinakínálat a koronavírusra?
Az mRNS vakcinák
A koronavírussal kapcsolatban egyelőre a legtöbbet két amerikai vakcináról beszélünk: a Pfizer és a BioNTech által közösen kifejlesztett Comirnatyról, és a Moderna mRNA-1273 kódjelű oltóanyagáról. Mindkettő harmadik generációs vakcina és úgynevezett hírvivő RNS technológián alapul. Bár új technológiának tűnik az oltás, már 2005-ben megszületett az első szabadalom ezzel kapcsolatban.
Az mRNS vakcina egy üzenetet kézbesít a szervezet sejtjei számára, ami a tüskefehérje képzésére utasítja a sejteket. A fehérje a koronavírus felszínén helyezkedik el, és ez felelős az emberi sejtekben a fertőzés kialakulásáért. A sejtek tüskefehérje előállítása immunválaszt vált ki a szervezetben, többek között például a COVID-19 tüskefehérjére jellemző antitestek termelődését.
A Pfizer oltóanyaga a klinikai kutatások eredményei alapján 95 százalékos hatékonyságú, a Modernáé pedig 94,1 százalékos, az eredmények pedig nagyon biztatók.
Olvass még a témában
Ezt hozza 2026. január 20. a numerológia szerint: a tervezés és rendszerezés ma gyerekjáték lesz
Elkeserítően romlik a férfiak termékenysége. Ezek az egyszerű módszerek tudnak segíteni
Ez a 7 jele van, hogy mentálisan erős vagy
„Ha bármi nem úgy történik, megüti az anyját” – Az engedékeny gyereknevelés veszélyei
A 119. napon (3 hónappal a második 100 dózis után), a résztvevők szervezetében a kötő és semlegesítő antitestek száma még mindig magas volt. Ez azt jelenti, hogy az oltóanyag hosszú távú védelmet nyújthat. Mindkét vakcinát engedélyezték az Európai Unióban.
Az andenovírus vakcinák
A britek saját vakcinája, az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca közös oltóanyaga a szigetországban már engedélyezett, az EU-ban még engedélyeztetés alatt áll. A kutatásokban volt némi kavarodás, a módszertan nem felelt meg az előírásoknak. Azóta a vállalat újra elkezdett tesztelni – nem a biztonságossággal, hanem a hatékonyság pontos megállapításával volt probléma.
Ebben a vakcinában egy csimpánz adenovírust használnak vektorként. Úgy képzeljük el, hogy valójában teljesen ki van „belezve”, ténylegesen csak hordozóközegként működik. A harmadik generációs, Covishieldnek nevezett védőoltás pontos hatékonysági százaléka egyelőre kérdéses, de az előzetes információk alapján valahol 70 százalék körül mozoghat.
Ugyanígy andenovírust tartalmaz a Johnson&Johnson vakcinajelöltje, az Ad26.COV2.S, ez jelenleg a harmadik klinikai kutatási fázisban van, és még nincsenek róla eredmények.
Itthon is elérhető viszont a szintén andenovírust tartalmazó orosz vakcina, a Szputnyik V, ami az első információk szerint egész hatékonynak tűnik.
A vakcina mindkét komponensével beoltott emberek kevesebb mint 0,5 százaléka kapta el a Covid-19 betegséget.
Csakhogy ez nem hivatalos harmadik fázisú klinikai kutatás eredménye, hanem Szergej Glagolev, az orosz egészségügyi miniszter tanácsadója jelentette ki. Egyelőre nincsenek a szigorú szabályoknak megfelelő tanulmányok a témában, így az biztos, hogy harmadik fázisú klinikai kutatásokat még végezni kell vele.
Glagolev beszámolója szerint a Szputnyik V posztregisztrációs tesztelésében 24 ezer önkéntes vesz részt. A vakcina egyébként azért kapott nagy sajtóvisszhangot, mert az oroszok szerint nem lehet rá alkoholt inni. Hamar kiderült azonban, hogy az alkoholfogyasztást korlátozni kell, SARS-CoV2 elleni vakcináció idején, nem pedig teljesen felfüggeszteni. Ez amúgy a többi vakcinára is igaz.
A Novavax vakcinája, az NVX-CoV2373 egyelőre a harmadik fázisú klinikai kutatásoknál tart, még sehol nem engedélyezték, és nem is oltatnak vele.
A két kínai vakcina
A két kínai koronavírus-vakcina is ígéretesnek tűnik. A Sinovac oltóanyaga a találó CoronaVac nevet kapta, és egy úgynevezett elölt (inaktivált) kórokozót tartalmazó védőoltás, ilyennel oltanak például a veszettség ellen is. A koronavírust ez esetben kémiai reakciókban teljesen inaktiválják, azaz nem fertőz többé, és nem is fog visszavadulni, azaz nem válik újra fertőzőképessé.
A Sinovac vakcinájának nagyon nagy előnye, hogy nem kell komoly mínuszokra hűteni, mint a nyugati megoldásokat. Akár hűtőszekrényben, 2-8 Celsius-fokon is tárolható, hasonlóan az oxfordi AstraZeneca vakcinához.
Arról azonban nincs hír, hogy pontosan mennyire hatékony az oltóanyag: jelenleg Brazíliában, Indonéziában és Törökországban tesztelik ebben a fázisban. Az első török részeredmények szerint akár 91,25 százalékos hatékonyságot is elérhet.
A másik kínai vakcina, a Sinopharm oltóanyaga szintén elölt vírust tartalmaz. A gyártó szerint az első eredmények azt mutatják, hogy mindössze 79 százalékos a hatékonysága, ami alacsony, de rossznak nem mondható.
Az Egyesült Arab Emírségekben érdekes módon már ezzel oltják az embereket, itt 86 százalékos hatékonyság jött ki, de ez is csupán részeredmény, ahogyan a korábbi, 79 százalék is az volt. Egyelőre nem tudni, hogy bármelyik kínai vakcinából jön-e Magyarországra nagyobb mennyiség, és ha igen, akkor melyik lesz a nyertes. Valószínűleg itthon is megvárjuk a hármas fázisú klinikai kutatás végét, és utána döntenek a döntéshozók a használatáról.
