A mai világban teljesen természetes, hogy igyekszünk rendszert vinni a káoszba. Dolgozunk, szervezünk, intézünk, listázunk, naptárazunk. A legtöbben úgy érezzük, muszáj kézben tartanunk a dolgainkat, különben minden szétesik. De mi történik, ha ez a szervezés már nem megkönnyíti az életünket, hanem inkább feszültté tesz? Ha úgy érezzük, csak akkor lesz minden rendben, ha mi intézünk mindent?
Ekkor lép be az életünkbe észrevétlenül a kontrollmánia. Ez nem egyszerű maximalizmus vagy “praktikus gondolkodás”. Ez már az a pont, amikor úgy érzed, képtelen vagy lazítani, mert állandóan azon kattogsz, mit kellene jobban, másképp, pontosabban csinálni. És igen, ez hosszú távon nagyon kimerítő.
Honnan tudod, hogy te is kontrollmániás vagy?
Nem mindig könnyű felismerni, ha valaki kontrollmániás. Sőt, sokszor dicséretet is kapunk érte: „olyan megbízható vagy”, „rád mindig lehet számítani”, „te mindent észben tartasz”. Olvass még a témában
De ha jobban megnézzük, nem feltétlenül a segítőkészség hajt minket, hanem a félelem. Félelem attól, hogy valami nem úgy történik, ahogy mi elképzeltük – és ez kibillent minket az egyensúlyunkból.
Ha például kiborulsz attól, hogy a párod máshogy hajtja össze a törölközőket, vagy újra megcsinálod, amit a kollégád már elintézett, mert “nem elég alapos”, akkor ott valami többről van szó. Ha nem tudsz nyugodtan leülni egy filmhez, amíg nincs rend a lakásban, ha zavar, ha valaki meglepetéssel készül, mert nem te irányítod, vagy ha az utazásoknál te készíted a programtervet percre pontosan – és ideges leszel, ha valami csúszik –, akkor lehet, hogy nem csak „szervezett típus” vagy, hanem a kontrollmánia egyik formájával küzdesz.
