Az elmúlt évek superfood slágere volt a kókuszolaj. Ezzel sütöttünk, ezt kentük a hajunkra és az arcunkra, mindennel csodát művelt és mindenünk egészségessé vált tőle: kevésbé híztunk, a hajunk selymesebb, arcbőrünk bársonyosabb, a körmeink erősebbek lettek a használatától – elvileg. Az egészséges életmód egyik leghíresebb sztár-nagykövete, Gwyneth Paltrow még fogfehérítésre is ajánlotta, sőt, azt állította, hogy hüvelyi szárazság ellen is remek megoldás.
Most azonban előállt a Harward egyik professzora, Dr Karin Michaels, aki szétzúzta ezt az álmot. Youtube videója, amelyben a kókuszzsírról beszél, már több mint egymilliós nézettségnél jár. A felvétel akkor készült a doktornőről, amikor a Freiburgi Egyetemen tartott előadást „Kókuszolaj és egyéb étkezési hibák” címmel.
„A kókuszolaj színtiszta méreg, rosszabb, mint a disznózsír.”
Állítja Dr. Michels, aki nemcsak lerántja a leplet a kókuszolaj „superfood”, azaz „szuperkaja” státuszáról, hanem kerek perc kijelenti, hogy tulajdonképpen:
„ Az egyik legrosszabb étel, amit a szervezetünkbe vihetünk, hiszen semmilyen adat nem támasztja alá azt, hogy egészséges, csupán az ellenkezőjét.”
Nem a doktornő az első, aki lerombolta a mítoszt, már egy 2017-es AHA (Amerikai Szív Társaság) által végzett kutatás is megállapította, hogy a szívbetegségeket tekintve a kókuszolaj ártalmasabb az emberi szervezetre, mint a vaj. De mi derült ki róla, amitől ez az étel ilyen hamar a mennyből a pokolba jutott?
Mindössze annyi, hogy ez a „csodaolaj” nem áll másból, mint 92 százaléknyi telített zsírsavból. Elképesztő, de egy evőkanál olívaolajhoz képest a kókuszolaj hatszor annyi telített szírsavat tartalmaz, ami majdnem annyi (13 gramm), mint amennyit az AHA napi javasolt mennyiségként előír. Összehasonlításként: a vajban 64, a marhazsírban 40, a sertészsírban pedig szintén 40 százalék, tehát sokkal kevesebb telített zsírsav van, mint a kókuszzsírban.
A telített zsírsav fogyasztása pedig az, ami a „rossz” koleszterinszintért felelős, ami jelentősen megemeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Ha egészségünket nézzük tehát, akkor érdemesebb a sütéshez-főzéshez olívaolajat használni, ugyanis a kókuszolaj jobban megemeli koleszterinszintünket, mint az állati zsírok.
De hogyan terjedt el egyáltalán az a tévhit, hogy a kókuszolaj egészséges?
Elsősorban a „hagyományos polinéziai étrend” téves felfogása miatt, amit a forgalmazók előszeretettel használtak reklámfogásként.
Az igaz ugyan, hogy a polinézek relatív sok kókuszzsírt esznek és valóban meglepően alacsony náluk a szívbetegségek száma, de ez egyáltalán nem áll összefüggésben, hiszen a jelenség oka inkább az ott élő emberek egész életstílusában keresendő.
Egészségük ugyanis annak köszönhető, hogy a polinéz emberek rengeteg növényi rostot (gyümölcsöt, zöldséget) és omega-3 zsírsavakban gazdag halat fogyasztanak, viszont nagyon kevés sót. Emellett nagyon kevesen dohányoznak közülük, viszont fizikálisan sokkal aktívabbak, mint a nyugati társadalom ellustult tagjai. Polinézia kevés szívbetege mögött tehát ezek a faktorok állnak, nem a kókuszolaj fogyasztása.
Ennek ellenére ne kezdjük el a szemétbe dobálni a maradék kókuszzsíros üvegeinket. Lehet, hogy ez nem kifejeztetetten az a csodaolaj, amit a reklámok megpróbálnak elhitetni velünk, azonban nincs olyan, hogy egy étel alapvetően csak „rossz” vagy „jó”. A megoldás az, hogy fogyasszuk tovább nyugodtan, de csak mértékkel.
Kép forrása: e_mikh/Depositphotos.com