A legtöbb sportolónak a legnagyobb korlátot az elméje jelenti. A 2018-as görögországi ultramaratonon Karnazes sötétben, esőben futott hegynek felfelé, azonban mint tapasztalt ultra-távolsági futó, ismeri azt a rendkívüli pszichikai erőt, amely ahhoz szükséges, hogy az egyik lábát a másik elé tegye.
„Vannak pillanatok, amikor nagyon erősnek érzed magad, és úgy vagy vele, akár örökké is tudsz futni, aztán kicsit később azt érzed, hogy meg kell állnod, mert olyan fájdalmaid vannak, hogy a sarokig nem jutsz el. És aztán túllépsz ezen, majd ismét azon kapod magad, hogy rendkívül erős vagy, és ki tudsz futni a világból is” – mondja Karnazes.
Kétségtelen, hogy a hosszútávfutás a szellemi erővel együtt jár: vannak olyan japán buddhista szerzetesek, akik 1000 nap alatt 1000 maratont futnak le a megvilágosodás felé vezető úton. És ott van az „ön-transzcendencia” verseny, ahol a 3100 monoton mérföldet futnak a résztvevők egyetlen városi tömbház körül.
Carla Meijen sportpszichológus, a londoni St Mary’s Egyetem kitartást vizsgáló kutatója szerint az ultra-futóknak magasabb a fájdalomküszöbük. Az nem tisztázott még, hogy ez annak az eredménye, hogy mindig kijjebb tolják a határaikat és ezeken a versenyeken részt vesznek, vagy eleve magasabb fájdalomküszöbbel születtek. Az viszont biztos, hogy az ultramaratonisták fele jelentős változást érzékel a mentális állapotát illetően, méghozzá azt, hogy az önuralma jóval erősebben működik, mint másoknál. Olvass még a témában
„GenX nőként láthatatlan vagyok otthon, a munkában, az utcán”: 40-es, 50-es nők mesélnek
10 szuper anya-hack: kevésbé ismert, de annál hasznosabb tippek anyukáktól anyukáknak
Ahol az igazi sajt kezdődik: Balázs és családja különleges sajtokkal és példamutató gazdaságukkal teremtett értéket az Alpokalján
Kompromisszumok nélküli, mindenki számára élvezhető édességekkel varázsol el a magyar Naked Noble márka
