Jónak lenni jó?
A hozzánk közelálló emberekkel elfogultabbak vagyunk. Nekik több mindent elnézünk és előttük sokkal jobban kiadhatjuk önmagunkat. Jó esetben, mellettük önmagunk lehetünk és nem kell játszmáznunk. Mivel a biztonságos közeg adott, nem kell résen lennünk, hogy mikor próbál valaki kihasználni. Csakhogy napunk jelentős részét nem ebben a közegben töltjük, hanem kihívásokkal teli munkahelyünkön.
A rendszer nem véletlenül lett így kitalálva, fejlődésünket igazán az formálja, amikor kilépünk a komfortzónánkból.
Mindebből joggal adódik a kérdés, hogy megéri jónak lenni egy olyan helyen, ahol taktikáznunk és játszmáznunk kell? Én ezt távolabbról közelíteném meg. Mindannyian rendelkezünk egy alapvető személyiséggel, meghatározó személyiségjegyekkel.
Van, aki közvetlenebb és ezért barátságosnak és jószívűnek gondolhatják, miközben lehet épphogy ennek a szöges ellentéte. Míg egy kevésbé feltűnő személyiség, aki inkább meghúzódik a háttérben, könnyen lehet egy roppant melegszívű, empatikus ember. Ezeket a jegyeinket nem tudjuk meghazudtolni, viszont határokat felállíthatunk bárkivel szemben. Olvass még a témában
