Schuszter Borka: Megkönnyíti az AI, hogy kevésbé legyünk őszinték
Lehet, hogy a régi mondás szerint az igazság felszabadít, de az AI meg nagyon könnyűvé teszi a hazugságot. Vagy legalábbis azt, hogy ne legyünk őszinték. Ezt pedig nem csak arra az érzésre alapozzuk, hogy a ChatGPT mintha mindig, minden szavunkat elhinné és egyetértene vele – ezt ma már a pszichológiai kutatások is alátámasztják.
Egy friss kutatás szerint amikor delegáljuk a feladatokat a mesterséges intelligenciának, azzal az őszintétlenséget is sokkal egyszerűbbé tesszük — és nem csak technikailag, hanem lelkileg is. Olvass még a témában
Még éltek mammutok, mikor a piramisok épültek. 10 hihetetlen történelmi tény
„Ha sikeres akarsz lenni, kicsit elszálltnak kell lenned” – A legjobb karriertanács, amit valaha kaptam
Adri hátrahagyta Budapestet és egy virágzó bőrműves vállalkozást épített
„Apa, te leszel a férjem!” – A gyermekkori szerelem kihathat az egész életünkre
A tanulmány hétköznapi példákból indul ki: képzeld el, hogy egy álláshoz írod a önéletrajzodat, és megkéred az AI-t, hogy „tegyen kiemelkedővé”. A mesterséges intelligencia pillanatokon belül csodásan csengő sorokkal tér vissza… benne olyan tanúsítványokkal, amiket soha nem szereztél meg, vagy készségekkel, amikben nem is vagy annyira kiemelkedő. Ez nem az a fajta apró stilisztikai csiszolás, amit egy emberi szerkesztő megengedne — ez egyenes hazugság.
És itt jön a lényeg: a tanulmány szerint nem az a meglepő, hogy emberek jelentős része erkölcstelen — ezt nagyjából eddig is sejthettük. Sokkal inkább az, hogy az AI használata könnyebbé teszi azt, hogy hajlandók legyünk ezt az erkölcstelen kérést egyáltalán megfogalmazni.
Az AI nem dönt, nem mérlegel morálisan, nem kéri számon rajtunk az elképzelésünket még akkor sem, ha az nyilvánvalóan etikátlan. Csak „megcsinálja”, mert ezt kértük.
Ez persze nem azt jelenti, hogy az AI önmagában hazug lenne – hiszen a technológia mögött nincs saját erkölcsi érzék vagy lelkiismeret. De az, hogy mi emberek képesek vagyunk átengedni neki a felelősséget a pontos vagy igaz dolgok mondásában, riasztó lehetőségeknek nyit ajtót. Miközben azt kérjük, hogy írjon nekünk vonzóbb bemutatkozást, hatékonyabb marketing-szöveget vagy „optimalizálja” a jelentésünket, könnyen azt érezhetjük:
„De hát ezt nem én csináltam, csak a gép.”
Ez az a fajta morális hárítás, amit a pszichológusok moral disengagement-nek hívnak — és ez az, ami igazán veszélyes.
Talán nem véletlen, hogy más kutatások szerint még az is csökkenti a bizalmat velünk szemben mások szemében, ha nyíltan bevalljuk, hogy AI-t használtunk egy munkához – mintha eleve gyanús lenne, hogy őszinteség várható tőlünk, amikor egy ilyen ingoványos terepen kellett a készségeinkről vagy adott eredményekről nyilatkoznunk.
Ez is azt mutatja: az automatizáció nemcsak azt jelenti, hogy gyorsabban végezzük el a feladatot, hanem azt is, hogy a saját szerepünket és felelősségünket is eltolhatjuk a háttérbe.
És itt érünk el a paradoxonhoz: az AI segíthet jobban megfogalmazni a gondolatainkat, előhozni a rejtett kreativitást vagy felgyorsítani a rutinfeladatokat — de közben megkönnyíti azt is, hogy eltávolodjunk az őszinteségtől és a felelősségvállalástól. Azzal ugyanis, hogy a gépre bízzuk a szavak formálását, könnyen elhisszük, hogy a hazugság is csak „egy technikai kérdés”, nem pedig erkölcsi döntés.
