Hány olyan ismerősöd van, akire ha ránézel, mindig az jut eszedbe, hogy az illető – kora ellenére is – még javában keresi önmagát?
Nekem sok, pedig azért már nem kifejezetten a húszas éveiket töltik a barátaim. A legfrissebb neurokutatások azt mutatják, hogy az a korszak, amit eddig serdülőkorral azonosítottunk, jóval tovább tarthat, mint ahogy korábban gondoltuk. Ráadásul nemcsak a férfiakra igaz ez az állítás: mindannyiunk agya több, jól elkülöníthető szakaszon megy keresztül, és a „felnőtt üzemmód” csak a harmincas évek elején kapcsol be igazán.
Gondoltad volna, hogy az agyad is folyton változik?
A kutatók közel 4000 ember agyi vizsgálata alapján öt nagy fejlődési korszakot azonosítottak. A Nature Communications-ben megjelent tanulmány szerint az agyunk nem folyamatosan, egyenletesen fejlődik, hanem négy markáns fordulópont mentén tér „új pályára”. Olvass még a témában
Ezek a főbb változások körülbelül 9, 32, 66 és 83 éves korunkban kerülnek sorra.
Ebből pedig következtethetünk arra, hogy amit gyerekkorban megtapasztalunk, az csupán az első fejezet – és még jó ideig benne maradunk a folytatásban, egészen felnőttkorunk javáig.
Nagyjából 9 éves korig az agyunk „rendet rak”: a sok, új információból és a kezdetben túlműködő kapcsolódásból lassan csak azok maradnak meg, amelyekre tényleg szükségünk van. Innen indul el a második korszak, a serdülőkor, amely a friss eredmények szerint nem a húszas évek elején ér véget, hanem átlagosan akár 32 éves korig is kitarthat.
