Haszonleső hit?
Vagy itt van egy újabb hitopció: a hiszek, ha lesz belőle hasznom hite? Haszonleső hit? Valamit valamiért hit. Az aszkéták hite, mely szerint eltűröm, elviselem a szenvedést, a fájdalmat (mi több: elé megyek és magam okozom azt) az önsanyargatást, ha hihetem, hogy valami sokkal jobb, magasztosabb vár rám. Ennél a pontnál a jobbért szenvedéssel kell megküzdeni hite áll fenn.
Valóban hihetünk abban, hogy szenvedés nélkül nincs magasztos jutalom? Ki tudhatja? Egyáltalán kinek miben nyilvánul meg a szenvedés? Egy foghúzásban, egy gyomorrontásban, az elveszettség-érzésben, netán a közösségi magányban? Hol kezdődik „az igazi” későbbi jutalomra méltónak bizonyuló szenvedés? Ha valóban szenvedni kell egy méltó élet elnyeréséért, ha valóban ilyen kegyetlenül bánik velünk Fortuna, a sorsistennő. (Meglehet, szenvedéseink is személyre szabottak, ezért szenvedést szenvedéssel nem érdemes összehasonlítani).
