5/5. Márai Sándor: Egy polgár vallomásai
Kép forrása: Agota Lohn: Christmas Atmosphere, fineartamerica.com
A végére pedig egy igazi meghitt, karácsonyi idill – mert bárhogy is van, ilyenkor mindig azzal/azokkal vagyunk, akiket a legjobban szeretünk.
„A karácsony ünnepe odahaza, anyám rendező keze alatt, valóságos családi misztériummá homályosodott. Minden „titokzatos” volt az ünnepi készülődés napjaiban; s már felnőtt, ravasz fiúk voltunk, mikor anyám a karácsony ünnepi játékát még mindig áhítatos és aprólékos misztériumnak fogta fel, mesterséges izgalommal fűtötte át a napokat; ezt az izgalmat a gyertyagyújtás pillanatában legtöbbször sírógörcs oldotta fel anyámnál, s a vacsoránál már oly fáradt volt, hogy ültében elaludt… E napok varázsa mindig újra megejtett: ilyenkor úgy tetszett, mintha anyám apró, tökéletlen eszközökkel szeretné összefoltozni a legendát, amely örökre elillant, azt a „békesség a földön” legendát, s a mesét a jóakaratú emberekről… Tizennégy éves voltam, „mindent tudtam” a felnőttekről, s titokban még mindig vártam a Jézuskát.”
Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!