Érhető, ha ez elsőre nagyon megfoghatatlannak, elképzelhetetlennek tűnik, és persze kérdés az is, hogy mennyire vagy nyitott rá. A meditációt gyakorolni tulajdonképpen nem lehet, hiszen az egy állapot, amely magától bekövetkezik, ha a jógagyakorló elért egy bizonyos szintet. Vannak olyan jógik, akiknek ez több évtizedükbe kerül, sőt, olyanok is, akik ebben az életükben nem tapasztalják meg ezt az állapotot…
Kép forrása: cokacoka/Depositphotos.com
Hiába olvasni tehát tengernyi cikket arról, hogyan meditálj, valójában minden gyakorlat csak a koncentrációt, esetleg relaxációt segíti, amelyek viszont előszobái a meditációnak. A 4. részben írt koncentrációs technikák kitartó gyakorlása remekül edzi az elmét, és mindenekelőtt azt kell tökélyre fejleszteni – ez persze szintén egy többéves folyamat. Olvass még a témában
A meditáció tehát egy természetes tudatállapot, amely nem tanulható, ahogyan az alvás sem. Körülbelül úgy lehet elképzelni a tudatállapoti szinteket, hogy az ébrenléttől „befelé” haladva van az álom, a mélyalvás, majd a meditatív szint. Utóbbi élettani szempontból hasonlít a mélyalváshoz, ezt számtalan kutatással vizsgálták már.
