A jóga nagyon divatos már nálunk is, a fővárosban szinte minden kerületben találni stúdiót (többet is), és ez alapvetően egy pozitív dolog. A legtöbb csoportos órán azonban csak a jóga egy apró szeletével találkozhatnak a vendégek, a testtartások gyakorlásával, ami csupán az első lépés ezen a fantasztikus úton. A jóga rendszere igen összetett, és ebben a cikksorozatban igyekszem bemutatni minden ágát, ha a pózokon túl is érdekel ez a csodálatos keleti hagyomány. A tizedik rész a jógafilozófiáról szól.
A hatha jóga 10 körének „utolsó” része a filozófia, amely az eszmei hátteret nyújtja a gyakorláshoz. Ritka az, hogy valaki először a jógafilozófia tanulmányozásával kezdi az útját, sokkal inkább az ászanázás szokott lenni az első lépés, ám előbb-utóbb – ha komolyan gondoljuk a gyakorlást – a különböző jógakönyvek forgatása is ajánlott.
Amit a jóga kialakulásáról tudni érdemes, hogy már az i. e. 4000 körüli időszakból találtak olyan tárgyi leleteket, amelyek az Indus-völgyi kultúrából származtak – ezek különböző jógaüléseket ábrázoló figurák voltak, ún. pecsételők.
A Védák (szanszkrit nyelvű ősi bölcseletek) szájhagyomány útján öröklődő epikus szövegeiben említenek először a jógához hasonló rendszert, gyakorlatokat, de az első írásos források, amelyek már ténylegesen a jógáról mint szellemi útról szólnak, kb. 2000 évvel ezelőtt születtek meg.
Vannak olyan ősi iratok, amelyek a jógafilozófia alapműveinek tekinthetők, ezek a következők:
- Bhagavad-gíta – a hindu vallás költeménye, keletkezésének idejéről változó nézetek vannak, feltehetőleg a Kr. e. 4-3. századra tehető. A jóga lényegéről és végső céljáról is szól, legfőképpen szellemi útvezetés.
- Patandzsali Jóga-aforizmái (vagy a Jóga-szútrák) – i. sz. 400 körül keletkezett, főként filozófiai, elméleti szöveg. A 2. aforizma szerint a jóga az elme hullámzásainak megfékezése.
- Hatha-jóga-pradípiká (más néven A hatha jóga lámpása) – i. sz. 15. század körüli mű, inkább gyakorlati útmutató, ászanákkal, tisztítógyakorlatokkal.
A fentiek tehát az alapvető írásos források, amelyeket érdemes tanulmányozgatni, ha jobban érdekel a jóga filozófiai háttere is, ugyanakkor számos könnyebben emészthető könyv is van, ami remekül összefoglalja az alapokat – B.K.S. Iyengar indai jógaguru például több könyvet is írt kifejezetten a nyugati társadalomnak, amelyekben közérthetően ír az egész rendszerről, és ezek magyarul is elérhetőek.
Annyit érdemes még tudni, hogy ha valaki rálép a jóga útjára, és azt komolyan is gondolja, akkor be kell építenie a mindennapjaiba az úgynevezettjámákat és nijámákat is – ezek egyetemes erkölcsi parancsolatok, követendő és kerülendő cselekedetek, amelyekkel nem csak a saját, de környezetünk életét is boldogabbá tehetjük.
A jámák közé tartozik a nem ártás, az igazsághoz való ragaszkodás, a lopástól való tartózkodás, az önmegtartóztatás és a birtoklásvágytól való tartózkodás. A nijámák közé a tisztaság, a megelégedettség, az aszkézis, az önképzés és az Istennek való önátadás tartozik.
Jól látható, hogy ezek némelyike csak nehézkesen illeszthető be maximálisan egy nyugati életmódot folytató ember életébe, és valójában nem is ez a cél – a lényeg, hogy a lehető legtöbbet adaptálni tudjuk a mindennapjainkba a lehetőségeinkhez mérten, de attól még, hogy valamelyik nem sikerül teljesen, nem leszünk „kizárva” a jóga csodálatos útjáról. Mindig a törekvés és a fejlődés iránti elkötelezettség a fontos!
Kép forrása: cokacoka/Depositphotos.com