Elköszönés
Két éve voltunk együtt, amikor megtudtam, hogy beteg vagyok, pár évem van hátra. Nem mondtam el neki. Még hat hónapig élveztem a szerelmünket, majd – amikor már egyre nehezebben tudtam titkolni a tüneteimet – vettem neki egy nagyobbacska lakást, egy jobb kocsit, adtam neki egy csinos összeget és szakítottam vele. Nem mondtam el, miért.
Nagyon sírt és hónapokig próbált visszajönni hozzám, de nem akartam, hogy egyre betegebben lásson és ápolnia kelljen.
Érthetetlen
23 év van köztünk. Ő csodaszép, én meg még gazdag sem vagyok. A barátaim azt mondták, vigyázzak, nem lesz ennek jó vége. Húsz éve vagyunk együtt, szeretjük egymást. Jó vége lett. Olvass még a témában
„Örülök, hogy megkért, de utálom a gyűrűmet” – Titkok, amiket évek alatt sem osztottunk meg a párunkkal
„Boldog asszony, boldog élet” – rossz tanácsok és hamis frázisok a házasságról, amiket ideje elfelejtenünk
„Rádöbbentem, hogy így sosem leszek boldog” – mikor tudtad, hogy a házasságod menthetetlen?
„Akkor vettem először komolyan a panaszkodását” – Férfiak, mi történt, amikor a feleség levette a jegygyűrűt?
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Csütörtök reggel elküldjük a hét legolvasottabb Szerelem-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
