Sok férfi és bizonyára jópár nő számára Te is egy ilyesmi ideál voltál, több férfirajongód említette, hogy gyakorlatilag miattad jártak L’art pour l’art Társulat estjeire. Részben persze azért, amit a három fiú bemutatott veled a színpadon, de részben meg azért a színfoltért, amit Te, mint nő hoztál az előadásokba. Ez mennyire volt koncepció a Társulat részéről?
A fiúk döntésében, hogy meghívtak a csapatukba, nyilván szempont volt az is, hogy valaki a női energiákat is áramoltassa közöttük illetve a színpadon, és lehetőség szerint ezt nő tegye. Ami pedig a rajongókat és a felém irányuló figyelmet illeti: meglepetésként ér, amikor ma meglett családapák, középkorú férfiak azzal rukkolnak elő, hogy én voltam fiatalkoruk nagy szerelme. Az meg még jobban zavarba hoz, amikor helyes huszonéves srácok állnak elém a régi felvételeimre hivatkozva, és vallják be, hogy odavannak értem. De persze nem mondom, hogy ez nem esik jól…
Szóval annak idején én tényleg nem igazán hittem, hogy nemcsak színésznőként hatok a férfiakra. Azt tapasztaltam, hogy Andrást és Robit /Laár András és Dolák-Saly Róbert – a szerk./ akkoriban sokan ostromolták, ami nem csoda, hiszen ők, mint helyes pasik a fénykorukat élték, és nemcsak a színpadon, hanem a csajok körében is nagyon népszerűek voltak. Én is kaptam persze néhány szerelmes levelet, és akadt pár fiú, aki megvárt az előadás után, de úgy gondolom, hogy aki szívesen járt az előadásainkra és rajongónk volt, elsősorban az előadásainkért és a csapatunkért lelkesedett. Olvass még a témában
A férfiak és nők közti kapcsolat illetve a szex központi témája volt a társulat valamennyi dalának és jelenetének.A Holló Színház első előadásában például azt énekeltem, hogy „Minden sperma drága, minden sperma szent, és ha egy is elvész, Isten mérges fent.” Húsz éves voltam, és persze nem szabad elfelejteni, hogy 90-es években és Magyarországon éltünk. Szerettem ezeket a merész szövegű, ám lágy és kedves hangzásuk miatt mégis romantikus dalokat. Ezért imádtam énekelni a Galla-Dolák szerzeményt, A bálterembent is, és hálás vagyok Laár Andrásnak is a Bombanőért, a tündéri Lakatos Móninak pedig a dal koreográfiájáért.
