Alfred Nobel neve az egész világon ismert, és a legtöbben tudjuk róla, hogy tudós, a dinamit feltalálója és a békedíj is hozzá kötődik. Utóbbit sokak szerint azért alapította, mert bűntudatot érzett amiatt, hogy az általa feltalált dinamitot a fegyvergyártásban hasznosítják. Az igazság azonban az, hogy egy Bertha von Suttner nevű hölgy inspirálta, és tulajdonképpen neki köszönhetjük a Nobel-díjat.
Kicsoda pontosan Bertha von Suttner?
Bertha von Suttner Prágában látta meg a napvilágot még 1843-ban egy nemesi család gyermekeként, a Kinsky grófnő cím birtokosaként. Hivatalosan az osztrák-cseh nemesség tagja volt, bár a családja távolról sem számított gazdagnak. Harminc éves volt, amikor oktatói állást vállalt a Suttner családnál Bécsben, ahol aztán egymásba szerettek a legifjabb Suttnerrel, Arthurral.
Arthur családja egyáltalán nem örült a kapcsolatuknak, mi több, egyből el is bocsátották. Ekkor figyelt fel Bertha egy újsághirdetésre, amelyben egy nagyon gazdag, Párizsban élő úriember keresett egy szintén érett, nyelveket ismerő hölgyet, hogy legyen a titkárnője. Ez az „idős úriember” volt Alfred Nobel, aki akkor 42 éves volt. Bertha a sorokat látva elhatározta, hogy jelentkezik az állásra.
Ő lett a kiválasztott
Bertha Alfred Nobel minden követelményének megfelelt, így ő lett a titkárnője. Ami viszont már egészen döbbenetes, hogy ezt követően csak nyolc napig dolgoztak együtt, méghozzá Arthur miatt. A férfi ugyanis levelet küldött Berthának, amelyben megírta neki, hogy nem tud nélküle élni. Bertha hamar úgy döntött, hogy a szívére hallgat, és megszökik Arthurral. Bár a férfit a családja kitagadta, ez sem vette el a kedvét attól, hogy elvegye Berthát, akivel aztán Georgiába költöztek.
A tudós és titkárnője kapcsolata nem szakadt meg
Bár Bertha von Suttner és Alfred Nobel csak rövid ideig dolgoztak együtt, erős barátság szövődött köztük, amely aztán életük végéig tartott. A következő években rengeteg levelet váltottak, amelyek aztán az alapját adták Alfred Nobel szerepének az egyre erősödő európai békemozgalomban.
Alfred Nobel ugyanis kezdetben szkeptikus volt a mozgalommal kapcsolattal, de elhatározta, hogy ha Bertha meg tudja győzni, akkor kiáll érte.
Berthának ennyi éppen elég is volt ahhoz, hogy elkezdjen különféle anyagokat küldeni Alfred Nobelnek a békemozgalomról. Egy levélben pedig egy olyan mondatot is leírt, amelyben nemcsak azt a vágyát árulta el, hogy Alfred Nobelt inspirálja, hanem azt is, hogy hatással legyen a történelemre.
„Nem számít, hogy éppen a közelben vagyok vagy sem; amit te és én adtunk, az élni fog”
– fogalmazta meg egy alkalommal Bertha.
Bertha híres békeaktivista lett
Ahogy teltek az évek, Bertha von Suttner egyre híresebbé vált, és végül Európa egyik vezető békeaktivistája lett. Lay Down Your Arms című könyve egyenesen a 19. század egyik legbefolyásosabb könyve lett, őt magát pedig a békemozgalom „Generalissimojaként” kezdték emlegetni. Minden túlzás nélkül megelőzte a korát azzal, hogy azt hirdette, Európának egységesnek kell lennie, és hogy ez az egyetlen módja annak, hogy megakadályozzanak egy újabb háborút.
Az első Nobel-békedíjas nő
A Nobel-díjat Alfred Nobel halálát követően, a végrendeletéhez hűen alapították meg, és 1901-től kezdték el kiosztani a különféle kategóriák díjait. Természetesen az sem váratott magára sokáig, hogy Bertha von Suttnert elismerjék: minden évben jelölték, majd 1905-ben ő lett az első nő, aki Nobel-békedíjat kapott. 1975-ig még két nő részesülhetett ebben a hatalmas elismerésben, de hármuk közül csak neki nem kellett megosztania senkivel a díját.
Bertha kilenc évvel később, 1914 júniusában hunyt el, mindössze néhány nappal az első világháború kitörése előtt, amelynek a megakadályozásával az élete nagy részét töltötte. Azóta is a Nobel-díj ihletőjeként tekintenek rá, világszerte elismerik az aktivistaként betöltött fontos szerepét, munkássága pedig több, mint 100 évvel később, manapság is sokunk számára adhat erőt és inspirációt.
Forrás: nobelpeacecenter.org, nyitókép: Wikimedia Commons