Alfred Nobel 1895. november 27-én foglalta végrendeletébe a Nobel-díj megalapítását. A nívós – és rengeteg pénzzel járó – tudományos elismeréssel kapcsolatban sok érdekesség és legenda látott azóta napvilágot, mi most az alkalomra való tekintettel egy olyat osztunk meg veletek, amiben két díj egy időre eltűnik a föld színéről.
Bohr intézete
A második világháború idején, ahogy a náci hatalom egyre terjeszkedett, nem csak a zsidóknak volt okuk félni, hanem mindazoknak is, akik segíteni próbáltak embertársaikon. A fasisztákat természetesen az sem hatotta meg, ha valaki világszerte elismert tudós volt, amennyiben az illető zsidó származású volt.
Éppen ezért két Nobel-díjas tudós, Max von Laue és James Franck, akik jogosan attól tartottak, hogy minden vagyonukkal együtt a kitüntetésüktől is megfosztják őket, aranyból készült plakettjeiket a szintén Nobel-díjat magfizikusra, Niels Bohrra bízták, aki dániai intézetében rejtette el azokat. Csakhogy a plakettek itt sem voltak biztonságban, a náci seregek vészesen közeledtek…
Hevesy György trükkje
Ebben az időben Bohr intézetében dolgozott Hevesy György is, aki maga is zsidó származású révén okkal félt attól, mi lesz akkor, ha a nácik elérik Dániát. Tudta, hogy ha a plaketteket megtalálják, az intézet egyetlen dolgozója sem lesz többé biztonságban, ezért el kell rejtenie azokat egy olyan helyre, ahol a mindent felforgató katonák nem találják meg – na de hová?
Tudós emberként Hevesy a kémiához fordult: a színarany díjakat királyvízbe dobta, és várta, hogy a reakció beinduljon, és az arany feloldódjon a vízben. Végül a folyadékkal teli üveget egy polcra helyezte a többi közé. A legenda szerint a német katonák nem sokkal később megszállták az intézetet, és Hevesynek is menekülnie kellett.
Csodák márpedig vannak
Hevesy elhagyta Dániát, és nem is tért vissza, csak miután a háborúnak vége lett. Amikor felkereste a labort, legnagyobb meglepetésére a hatalmas felfordulás közepén megtalálta a királyvízzel teli üveget, éppen ott, és éppen olyan sértetlen állapotban, mint ahogyan hagyta.
Hevesy ez után visszanyerte az aranyat az oldatból, és vissza is küldte azt Stockholmba, a Svéd Akadémiára, ahol a Nobel Alapítvány ugyanezt az aranyat felhasználva újraöntette a díjakat, és 1952-ben visszaadták azokat jogos tulajdonosaiknak.
Budapestről Bohr intézetéig
Hevesy György 1885-ben született egy kikeresztelkedett, budapesti zsidó családban, nyolc gyermek közül az ötödik volt. A Piarista Gimnáziumban érettségizett, felsőfokú tanulmányait a budapesti Tudományegyetemen kezdte meg, de doktoriját már Freiburgban szerezte fizikából.
Tudományos karrierje akkor kezdett felfelé ívelni, amikor a Mengyelejev táblázat utolsó, 72-es számú elemét azonosította – ez után rengeteg állást felajánlottak neki, és több egyetem is díszdoktorává fogadta. A Magyar Tudományos Akadémia 1945-ben választotta tagjai közé. 80 éves korában hinyt el Freiburgban, hamvait azonban a család kérésére Budapesten helyezték örök nyugalomra.
Még csak nem is a Nobel-díjra volt a legbüszkébb
Hevesy György a radioaktív izotópok indikátorként való alkalmazásáért kapott kémiai Nobel-díjat, ám egyszer azt nyilatkozta, hogy nem erre a legbüszkébb.
Mint mondta, sok kémiai Nobel-díjas van, a Royal Societynek azonban mindössze 10 külföldi tagja van, és közülük csak ketten, ő, és maga Niels Bohr kapták meg a Copley-érmet, ami a Royal Society legrégebbi és legmagasabb kitüntetése, a tudomány legtöbb területén elért jelentős felfedezéséért ítélik oda, és csakis a társaság tagjai kaphatják meg.
A Hold őrzi az emlékét
Hevesy György tudományos munkássága előtt sokféleképpen tisztelegnek ma is: a Holdon kráter őrzi a nevét, de róla nevezték el a 10444 de Hevesy kisbolygót is.
A Magyar Orvostudományi Nukleáris Társaság kétévente rendezett konferenciáján Hevesy Emlékérmet adományoz a legkiválóbb hazai és külföldi szaktekintélyeknek.
Magyar Nobel-díjasok
Nobel-díjat eddig összesen 16 magyar vagy magyar származású tudósnak és gondolkodónak adtak ki, a legelsőt Lénárd Fülöp kapta 1905-ben, de élete végére az ő tudományos pályája sajnos kisiklott, mindenhol összeesküvéseket és sarlatánokat látott, az árja fizika vezéregyénisége lett, és könyvében többek között arról írt, hogy a relativitáselmélet zsidó csalás, Röntgen pedig – aki egyébként nem is volt zsidó – zsidó fizikát művel.
Elie Wiesel író azonban Nobel-békedíjat kapott, és bár saját bevallása szerint önmagát nem tartja magyarnak, magyar származású családban nőtt fel, gyerekként sokat beszéltek körülötte magyarul is, és elmondása szerint ekkoriban rajongott a magyar kultúráért.
Utoljára 2004-ben kapott magyar származású tudós Nobel-díjat, az irzaeli Herskó Ferenc, vagy Avram Hersko Karcagon született, és a kémiai díjat kapta meg megosztva.