Az ég beborult, a napfény eltűnt, szürkés fehér ködbe burkolózva tocsogott a város, a levegő hideg és nyirkos volt, olyan, amit nem is a bőrén, a csontjaiban érez az ember. Lagymatag téli reggel volt.
„Hát akkor ez ennyi volt” – sóhajtottam fel magamban, és kimentem a portörlő rongyért, hogy megtakarítsam a radiátort, mielőtt óvatosan elindítom a fűtést. „Még mindig az ősz a kedvenc évszakom” – gondoltam magamban, miközben a fiókból előtúrtam egy vastagabb zoknit. „Alig várom jövőre is azt az egy napot, amíg tart!”
Nyitókép: Maksym Belchenko/istockphoto.com Olvass még a témában
5000 éve fogyasztjuk, diétás és gluténmentes köret. Mi az?
A „bél-agy” tengely rejtelmei. Beszélgetés egy gasztro-pszichológussal
„Halálra dolgoztam magam, pedig már elértem minden anyagi célkitűzésem” – Nők mesélnek a mókuskerék csapdájáról
8 házi jegestea, amit a gyerekek is imádni fognak – és te is egy kerti partin
Kapcsolódó cikk a következő oldalon:
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
