Sok szülő tapasztalja, hogy hiába kér meg valamire tízszer is egy gyereket, úgy tűnik, mintha a kölyöknek szelektív hallása lenne, vagy egyszerűen teljesen kiszűrné azt a frekvenciát, amin a szülei beszélnek. Aztán ugyanaz a gyerek később rákérdez például egy ismerős szüleinek hírére vagy egy felnőttek közti beszélgetés részleteire – valamire, amiről akkor beszélgettünk, amikor azt hittük, valami teljesen mással van elfoglalva.
Az ilyen jelenségek mögött nem lustaság vagy figyelemhiány áll – hanem az, hogy a gyerekek sokkal többet hallanak és jegyeznek meg abból, amit nem közvetlenül nekik mondunk, mint azt elsőre gondolnánk.
A „fülelés” belénk van kódolva
A kutatások szerint a gyerekek már csecsemőkorban elkezdenek „fülelni”: vagyis meghallgatni olyan beszélgetéseket is, amelyek nem rájuk irányulnak. Ez nem egyszerű kíváncsiság vagy unatkozás eredménye, hanem valódi tanulási mechanizmus. Olvass még a témában
Mondjuk ki: a felnőttek sokszor hülyék – és ezért nem nevelem a lányom arra, hogy csak a kora miatt tiszteljen valakit
Miért nem tudják az olaszok elrontani a napjukat? 3 szicíliai szokás, amit azonnal hazahoztam magammal
3 dolog, amit minden iskolareggelen megteszek, hogy mindenkinek jobb legyen a napja
„A srác, aki a suliban csúfolt, hogy szegények vagyunk, most hajléktalan” – Hogyan szembesültél a karma hatalmával?
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
