Rathje a BBC cikkében elmondta, hogy minden dán figyelte a miniszterelnök sajtótájékoztatóit, és elkezdték ugyanazokat a szavakat használni a helyzetre.
„Ez a szó arra emlékeztetett minket, hogy a koronavírust olyan helyzetnek tekintsük, amikor nem a saját igényeinkre kell gondolni elsősorban. Inkább egy nagyobb ügy részeként kellene tekinteni saját magunkra.”
A dán kutatók egyetértenek abban, hogy a samfundssind komoly szerepet játszott abban, hogy a dánok sikerrel laposították el a járványgörbét. Közben pedig végig meg tudták őrizni a pozitív attitűdöt. A samfundssind gyorsan hashtaggé vált, és az egész közösségre kihatott. Csak a Facebookon 250 új önkéntes dán csoport alakult meg a koronavírus-járvány alatt. Voltak, akik ingyenkonyhán készítették az ételt a hajléktalanszállóknak, mások a bevásárlást szervezték meg. A hashtaget arra is használták, hogy rámutassanak, ha valaki nem követte a samfundssindet. A közösségi médiában gyakran került össztűz alá mindenki, aki a saját igényeinél több élelmiszert halmozott fel, ezzel megnehezítve mások számára a bevásárlást. Olyan is volt, aki nem viselt maszkot ott, ahol ez indokolt vagy kötelező volt – ezt szintén a hashtaggel jelölték.
Rathje úgy látja, a samfundssind nem csak a járvány megfékezésében és a közösség jó hangulatában volt segítségre a dánoknak a szükség órájában. Szerinte az is bizonyos, hogy második virágkora után sokáig nem fog még eltűnni a dán köztudatból. Olvass még a témában
Elfeledett dolgok: vajon az idő múlása és az öregedés általános velejárói vagy a korai Alzheimer-kór jelei?
Most lépnek a változókorba: ilyen az életközepi válság X-generációsként
Ilyenkor a legideálisabb szabadban edzeni nyáron
Ha ez a csillagjegyed, januárban szükséged van egy alapos közösségi média detoxra
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
