Már tavaly óta tombol szerte a világon a koronavírus, Magyarországon pedig márciusban diagnosztizálták az első betegeket. Azóta a fertőzöttek száma egy darabig folyamatosan nőtt, majd május óta csökkenni kezdett. Bár az időjárás melegedése miatt sokan remélték, hogy végleg magunk mögött hagyhatjuk a betegséget, egyelőre nem így tűnik.
Az utóbbi hetekben ismét megkezdődtek a szigorítások, pláne a ki- és beutazás terén, tekintve, hogy a szomszédos országokban is növekedni kezdett az esetszám. Ehhez részben a korlátozások lazulása is hozzájárult szerte a világon. A WHO szerint azonban nem szabad most hátradőlni, ugyanis június elején ők is megerősítették, hogy nagy az esélye a második hullámnak, ráadásul ez most rendkívül veszélyes is lehet.
Az elsődleges gondot az okozza, hogy az emberek egyre nehezebben tudják betartani a szigorításokat. Az elmúlt hónapokban nagyon sokan átálltak home office-ra, lemondták a nyaralásokat, mindenkitől távolságot tartva mozdultak ki sétálni, ám egy idő után a félelem mértéke csökkenni kezd. Olvass még a témában
Egyre „bátrabban” lépünk ki otthonról, eszünk egy fagyit, leugrunk a Balatonra, vagy akár más országokba repülünk.
Bízunk abban, hogy a vírus fokozatosan gyengül, és a szabályok betartása mellett nem lehet baj. Ha mindenki maximálisan eleget tenne ezeknek a szabályoknak, valóban kevesebb lenne az esély a fertőzésre, de a mostani számokat elnézve mindenhol enyhülni kezdett ez a fajta szigor. Szakértők szerint elsősorban ez tehet az elmúlt hetek növekedő esetszámairól is.
A második hullám pedig még rosszabb lehet, mint az első volt, és ebben a körülmények nagy szereppel bírnak. Az őszi és téli szezonban ugyanis az influenza biztosan visszatér majd, de mivel a koronavírushoz hasonló tüneteket produkál, egyre nehezebb lesz megkülönböztetni egymástól ezt a két betegséget. A háziorvosokkal várhatóan ősszel sem lesz egyszerű személyesen találkozni, így minden alkalommal telefonon kell egyeztetnünk velük, pláne az influenzaszerű tünetek esetén.
Minél többen jelentkeznek ezekkel a tünetekkel, a nagy betegszám miatt annál lassabban tudják majd a tesztekkel kiszűrni, hogy ki az, aki tényleg csak az éves influenzával küzd, és ki az, aki valóban koronavírusos. Ebben az esetben az önkéntes karantén mindennél nagyobb szereppel bír majd a megelőzésben, hogy véletlenül se adjuk tovább másnak a fertőzést!
A második hullám erősebb lehet
Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy vajon a második hullám rosszabb lesz-e, mint az első volt, és ha igen, mennyivel? Sajnos erre a statisztikák egyelőre nem tudnak választ adni, de sokan a spanyol nátháról készült grafikonokkal érzékeltetik, hogy egy második hullám milyen erővel csaphat le az emberiségre. Ez a betegség 1918 márciusában jelent meg a világban, majd júniusban tombolt először. Akkor még viszonylag kisebb esetszámmal, de már épp annyira komolyan, hogy az emberek igyekezzenek tenni a fertőzés terjedése ellen.
A nyári szezonban csökkent is ennek mértéke, ám október és november között olyan szinten megugrott, hogy szerte a világon több százezer ember halt meg egyetlen hónap leforgása alatt.
A betegség elképesztő mértéket öltött, a második hullám pedig összességében milliók életét követelte. A Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adatai szerint fél milliárd ember kapta el a spanyol náthát.
Természetesen a két betegség nem egy és ugyanaz, így nem lehet kijelenteni, hogy ami akkor történt, ismétlődni fog, de szakértők is egyetértenek abban, hogy ezek az adatok segíthetnek megérteni a vírus terjedését, a második vagy akár harmadik hullám kialakulását.
