Mióta tavasszal átestünk a koronavírus első hullámán, mindenhonnan azt hallani, hogy hamarosan a másodikra is sor kerülhet. De vajon mit mondanak erről a szakértők?
Már tavaly óta tombol szerte a világon a koronavírus, Magyarországon pedig márciusban diagnosztizálták az első betegeket. Azóta a fertőzöttek száma egy darabig folyamatosan nőtt, majd május óta csökkenni kezdett. Bár az időjárás melegedése miatt sokan remélték, hogy végleg magunk mögött hagyhatjuk a betegséget, egyelőre nem így tűnik.
Az utóbbi hetekben ismét megkezdődtek a szigorítások, pláne a ki- és beutazás terén, tekintve, hogy a szomszédos országokban is növekedni kezdett az esetszám. Ehhez részben a korlátozások lazulása is hozzájárult szerte a világon. A WHO szerint azonban nem szabad most hátradőlni, ugyanis június elején ők is megerősítették, hogy nagy az esélye a második hullámnak, ráadásul ez most rendkívül veszélyes is lehet.
Az elsődleges gondot az okozza, hogy az emberek egyre nehezebben tudják betartani a szigorításokat. Az elmúlt hónapokban nagyon sokan átálltak home office-ra, lemondták a nyaralásokat, mindenkitől távolságot tartva mozdultak ki sétálni, ám egy idő után a félelem mértéke csökkenni kezd.
Egyre „bátrabban” lépünk ki otthonról, eszünk egy fagyit, leugrunk a Balatonra, vagy akár más országokba repülünk.
Bízunk abban, hogy a vírus fokozatosan gyengül, és a szabályok betartása mellett nem lehet baj. Ha mindenki maximálisan eleget tenne ezeknek a szabályoknak, valóban kevesebb lenne az esély a fertőzésre, de a mostani számokat elnézve mindenhol enyhülni kezdett ez a fajta szigor. Szakértők szerint elsősorban ez tehet az elmúlt hetek növekedő esetszámairól is.
A második hullám pedig még rosszabb lehet, mint az első volt, és ebben a körülmények nagy szereppel bírnak. Az őszi és téli szezonban ugyanis az influenza biztosan visszatér majd, de mivel a koronavírushoz hasonló tüneteket produkál, egyre nehezebb lesz megkülönböztetni egymástól ezt a két betegséget. A háziorvosokkal várhatóan ősszel sem lesz egyszerű személyesen találkozni, így minden alkalommal telefonon kell egyeztetnünk velük, pláne az influenzaszerű tünetek esetén.
Minél többen jelentkeznek ezekkel a tünetekkel, a nagy betegszám miatt annál lassabban tudják majd a tesztekkel kiszűrni, hogy ki az, aki tényleg csak az éves influenzával küzd, és ki az, aki valóban koronavírusos. Ebben az esetben az önkéntes karantén mindennél nagyobb szereppel bír majd a megelőzésben, hogy véletlenül se adjuk tovább másnak a fertőzést!
A második hullám erősebb lehet
Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy vajon a második hullám rosszabb lesz-e, mint az első volt, és ha igen, mennyivel? Sajnos erre a statisztikák egyelőre nem tudnak választ adni, de sokan a spanyol nátháról készült grafikonokkal érzékeltetik, hogy egy második hullám milyen erővel csaphat le az emberiségre. Ez a betegség 1918 márciusában jelent meg a világban, majd júniusban tombolt először. Akkor még viszonylag kisebb esetszámmal, de már épp annyira komolyan, hogy az emberek igyekezzenek tenni a fertőzés terjedése ellen.
A nyári szezonban csökkent is ennek mértéke, ám október és november között olyan szinten megugrott, hogy szerte a világon több százezer ember halt meg egyetlen hónap leforgása alatt.
A betegség elképesztő mértéket öltött, a második hullám pedig összességében milliók életét követelte. A Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adatai szerint fél milliárd ember kapta el a spanyol náthát.
Természetesen a két betegség nem egy és ugyanaz, így nem lehet kijelenteni, hogy ami akkor történt, ismétlődni fog, de szakértők is egyetértenek abban, hogy ezek az adatok segíthetnek megérteni a vírus terjedését, a második vagy akár harmadik hullám kialakulását.
Miért lett hirtelen ennyi beteg 1918-ban?
Ma már sokkal tisztábban lehet látni, hogy 1918-ban miért tudott ilyen mértékben terjedni a betegség. James Harris történész szerint az egyik legnagyobb gondot az jelentette, hogy az emberek nem voltak hajlandóak izolálni magukat másoktól, és a karantént élből elutasították. Mivel háborús időszak volt, a többség kénytelen volt ugyanúgy bejárni a gyárakba dolgozni, hogy ne álljon le a termelés.
Aki pedig elkapta a spanyol náthát, sok esetben azt a választ kapta (pláne katonaként), hogy próbálja meg leküzdeni. Egyre kevesebb orvos és nővér állt szolgálatban, hiszen sokakat a háborús övezetekbe helyeztek át, sokan mások pedig elkapták a betegséget, mivel folyamatosan fertőzöttekkel érintkeztek. A WHO szerint az sem segített a helyzeten, hogy nem létezett vakcina a vírus ellen. Amikor pedig valakinél egyéb betegség is társult a spanyol nátha mellé, antibiotikum híján nem tudták kezelni ezeket. Végül a karanténok, a folyamatos kézmosás és a higiénia betartása, valamint a távolságtartás volt az, ami segített fokozatosan lecsökkenteni az esetszámot, és szép lassan véget vetett a második hullámnak.
Ez is bizonyítja, hogy milyen nagy erővel bír az, ha mindenki egyaránt betartja a szabályokat, és odafigyel arra, hogy ne érintkezzen senkivel a környezetében.
Azonban az is kiderült, hogy ha túl korán oldják fel a korlátozásokat, egy egyébként gyógyulófélben lévő, már-már megerősödött város ismét komolyan visszaeshet. St. Louis-ban, Amerikában például alacsony volt a spanyol nátha okozta halálozási ráta, ezért két hónap után engedélyezték újra a nyilvános összejöveteleket. Rövid idővel később újra döbbenetes mértékben terjedt a betegség, míg ezzel szemben azokon a helyeken, ahol nem oldották fel a korlátozásokat, a betegszám továbbra is csökkent.
Most kell óvatosnak lenni!
Szakértők ezért is tartják fontosnak azt, hogy ne akkor cselekedjünk, amikor már baj van, hanem még ezt megelőzően. A koronavírus második hullámának érkezése egyre komolyabb tény, így még most, az alacsony fertőzési lépték mellett érdemes elgondolkodni azon, mi magunk hogyan tehetjük még biztonságosabbá a hétköznapokat. Ha ezt nem tesszük meg, a buszon a maszkot lehúzzuk az orrunkról, nem mosunk elég gyakran és alaposan kezet, valamint nem teszünk eleget a távolságtartás követelményének, sajnos az őszi időszak még több beteget jelenthet, akár többszörösét is a tavaszi szezonban látottaknak.
Mindez gazdaságilag is komoly problémákat okozhat. Még több munkahely elvesztését, cégek becsődölését is magával hozhatja, az egészségügyi rendszer pedig komoly kihívással találhatja szemben magát. A vakcinák tesztelése jelenleg is folyamatosan zajlik, a világ különböző pontjain dolgoznak tudósok a hatékony oltásért. A jelenlegi állás alapján még hosszú idő lehet, mire egyáltalán egy sikeres gyógyszert forgalmazni kezdhetnek.
A legjobb dolog, amit most te is megtehetsz, hogy odafigyelsz a családod, valamint a saját egészségedre, és a lehető legbiztonságosabb módját választjátok a kirándulásoknak, családi eseményeknek.
Természetesen nem kell semmiről lemondani, és az elkövetkező hónapokat a négy fal között tölteni, hiszen a távolságtartás, a maszk viselése és az alapos kézmosás nagyon sokat – ha nem mindent – jelent a megelőzés szempontjából.