A kínai diktátor negyedik felesége volt a világtörténelem egyik legkegyetlenebb asszonya. Fiatalon színésznő volt, számtalan alkalmi partnerrel. Miután a nő elhatározta, hogy férjhez megy, nem adta alább a kínai kommunista párt vezetőjénél, Mao Ce-tungnál. Természetesen ez nem a mindent elsöprő fajtája volt a szerelemnek, inkább érdek, hiszen Csian Csing a jövőjét akarta biztosítani. Ezt a jövőt pedig biztosnak érezte a diktátor mellett.
Nemcsak anyagi jólétre vágyott, hanem politikai céljai is voltak, érvényesülni akart. Nem ment azonban minden olyan simán. Csian Csing eljárt Mao politikai előadásaira, ahol szépen lassan felfigyelt rá a nagy vezető.
Nemsokára – a párt tagjainak rosszallása és a nagy korkülönbség ellenére – ő lett Mao Ce-tung negyedik felesége.
Mivel a politikai előmenetel volt a valódi célja, mindent meg is tett azért, hogy vezető pozícióba kerülhessen. Az emberek többnyire átláttak rajta, tudták, hogy valójában egy számító, erkölcstelen ember.
Élete végén még maga, Mao is úgy nyilatkozott a feleségéről, hogy bizonyára sok gond lesz még vele, ha ő meghal.
Férje halála után is mindent megtett azért, hogy az elért eredményeit megtartsa. Tagja lett egy szervezetnek, amely a médiát tartotta a kezében. Úgy gondolta, hogy ezzel igen nagy befolyásra tehet szert, de tévedett.
Mao halála után a szervezet nem kapott támogatást, és Csian Csing börtönbe került. Életfogytiglanra ítélték, később házi őrizetre. Ám mivel súlyos beteg volt, 1991-ben kiengedték – volna –, de Csing felakasztotta magát. Tizenöt évvel élte túl a diktátort.
