Budapest zegzugos kis utcái rengeteg legendának szolgálnak helyszínül. Míg némelyik a város színes történelmének része, másokat a képzelet szülte, és az évek során, szájról szájra terjedt a helyiek között. Lássuk, te el tudod-e dönteni, melyiknek van valós alapja?
A befalazott erkély
A Stefánia és a Thököly út sarkán áll egy ház, aminek ajtó nélküli erkélyén egy női szobor áll. A legenda szerint a lakásban egykor egy asszony élt, aki katona férjét várta haza a háborúból. Mikor a frontról hírek érkeztek, a nő megtudta, hogy a férfi meghalt, de nem volt hajlandó elhinni a tragikus hírt, és minden nap az erkélyen állva várta a szerelmét, míg végül megbetegedett és meghalt.
A férfi másnap hazaért. A szomszédok elmondták, hogy a neje mindvégig rá várt, a férj pedig mély bánatában szobrot állított az erkélyre, és befalazta az ajtót, hogy soha többé senki ne léphessen ki oda.
Igaz legenda, vagy csak kitaláció? Kattints tovább, és kiderül!
A befalazott erkély – Kitaláció!
Bár a romantikus történetet a környéken szinte mindenki ismeri, a valóság sokkal prózaibb. Az erkély ugyanis soha nem volt valódi erkély, nem állt mögötte ajtó, a szobor és a korlát az építkezéskor került a ház falára, pusztán a díszítés miatt.
Az ötletet egyébként a tervező, Ybl Lajos fia hozta magával egy párizsi látogatás után, és az apjának úgy megtetszett, hogy az akkoriban tervezett házra is rárakatta.
Füttyös Gyuri
Füttyös Gyuri állítólag az ’50-es és ’60-as években a budapesti utcakép része volt, szinte mindenki ismerte a fütyörésző, ballonkabátos, svájci sapkás férfit, aki időnként egy vagy két forintost kért a járókelőktől, és minden nő fenekére rácsapott egy összetekert újsággal.
A férfi állítólag mérnök volt, de légnyomást kapott, és ezután kezdte az utcákat járni. A különös alak filmekben és dalokban is megjelenik.
Igaz legenda, vagy csak kitaláció? Kattints tovább, és kiderül!
Füttyös Gyuri – Igaz!
Több újság is utánajárt már a történetnek, és az egészen bizonyos, hogy Füttyös Gyuri valóban létezett. Egyes források szerint a valódi neve Szabó György volt, de nem mérnökként, hanem autófényezőként dolgozott. Az életét valóban egy légnyomás okozta sérülés törte ketté, amit egy 1956-os orosz lövéstől kapott, ez után édesanyja gondozta.
Állítólag egészen a ’90-es évek közepéig látni lehetett, azután eltűnt. Egyesek szerint az utcán sétálva halt meg, de az is lehet, hogy vidékre költöztek. A Füttyös Gyuri ihlette rajz a Mika Tivadar Mulató egyik tűzfalára is felkerült.
A nyelv nélküli oroszlánok
Budapest meseszép hídjaihoz sajnos sok szomorú történet is kapcsolódik, hiszen sokan vetettek véget az életüknek valamelyik pillérről a Dunába ugorva.
A legenda szerint a Lánchíd első öngyilkosa Marschalkó János, a kőoroszlánokat kifaragó szobrász volt. Állítólag amikor egy vargainas, Frick Jakab felfedezte, hogy az oroszlánoknak nincs nyelve, a szobrászon olyan sokan kezdtek gúnyolódni, hogy még aznap este a folyóba vetette magát.
Igaz legenda, vagy csak kitaláció? Kattints tovább, és kiderül!
A nyelv nélküli oroszlánok – Kitaláció!
Ugyan Frick Jakab valóban létezett, és jóval később még a haláláról is megemlékeztek a pesti lapok, Marschalkó János is idős korában, természetes halállal hunyt el, noha a nyelv nélküli kőoroszlánok miatt valóban sokat ugratták.
A Pesti Hírlap egy 1897-es száma egyébként leírja, hogy a sok tréfálkozást megunva Marschalkó egyszer fogadást kötött barátaival, miszerint, ha az oroszlán ilyen pózban fekszik, nem is látszik a nyelve.
A társaság a fogadást követően felkeresett egy cirkuszt, és Marschalkó megnyerte a fogadást – persze, lehet, hogy ez csak egy másik legenda.
Színes bőrűek az állatkertben
A történet szerint az 1800-as évek végén a zsiráf és a barna medve mellett mást is megleshettek azok, akik ellátogattak a Fővárosi Állatkertbe.
Az egyik elkerített területen ugyanis egy színes bőrű törzs élt. Az Afrikából érkezett család a földjükön átfolyó vízmosásban mosdott, és még egy fiú gyermekük is született itt tartózkodásuk alatt.
Igaz legenda, vagy csak kitaláció? Kattints tovább, és kiderül!
Négerek az állatkertben – Igaz!
Az afrikai törzsi családot az állatkert francia igazgatója hozatta Budapestre, de nem csak itt, több európai nagyvárosban is mutattak be bennszülött törzseket az állatkertekben ezekben az időkben.
A családok egyébként az akkori újságok szerint önként jelentkeztek a költözésre, és jól érezték itt magukat, némelyikük angolul is beszélt, és szívesen elegyedtek szóba az Állatkert látogatóival.
