Magyarországon ma 23 ezer olyan gyermek él, akit valamilyen okból ki kellett emelni a családjából. A 137 országban működő SOS Gyermekfalvak célja az, hogy mindannyian családias környezetben nevelkedjenek, ne pedig egy intézet komor fala között. Ám ehhez nevelőszülőkre van szükség. Ők pedig lényegesen kevesebben vannak, mint kellene.
Az én szememben mindannyian szuperhősök
„Három gyermekfalut működtetünk az országban, Kecskeméten, Kőszegen és Orosházán – tudtuk meg Romet-Balla Ágnestől, a szervezet kommunikációs igazgatójától. – Jelenleg közel négyszáz gyermekről gondoskodunk. A legtöbben azért kerülnek hozzánk, mert elhanyagolják, bántalmazzák őket. Bár szeretnénk azt hinni, hogy a szegénység nem lehet oka annak, hogy valaki elkerüljön a szüleitől, mégis azt látjuk, hogy katalizátorként működhet. A mélyszegénység és az abból fakadó problémák sokszor vezetnek a családok szétszakadásához. A kiemelést az állami szervek végzik, a mi szerepünk csak ezután kezdődik.”
Nevelőszülőnek lenni csodálatos hivatás, ám egyáltalán nem egyszerű, hiszen a rendszerbe bekerülő gyermekek mindegyike súlyos múltat cipel magával, és gyakoriak a különböző lemaradások, testi és lelki sérülések is. Éppen ezért figyel oda az SOS, hogy a nevelőszülők nagyfokú szakmai és lelki támogatást kapjanak. Segítő jár hozzájuk, pszichológussal konzultálhatnak, anyagyűléseken, tréningeken vesznek részt. Olvass még a témában
„Fontosnak tartjuk, hogy a nevelőszülők felkészültek legyenek a traumatizált, sokszor fejlesztésre szoruló gyerekek nevelésére, legyen szó érzelmileg sérült, vagy hiperaktív, tanulási, beilleszkedési zavaros gyerekről. Előfordulhat, hogy egyszerre akár négy-öt különféle igényű gyerek kerül ugyanahhoz az SOS nevelőhöz. Az egyik mondjuk alkoholszindrómás csecsemő, a másik bántalmazott, a harmadik árva, a negyedik drogproblémákkal küzd, az ötödik pedig saját maga kérte, hogy vegyék el a családjától. Természetesen mindegyikükkel másként kell foglalkozni. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy a legkeményebb szituációkra is felkészítsük a nevelőszülőket, de valljuk be, hogy ez szinte lehetetlen.”
