Soha nem voltam nagy hazudozó, mert gyerekkoromban mindig azt hallgattam, hogy „A hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát”. Ez azt is jelenti, hogy puskázni sem tudtam soha, és ha nem mondhatom el az igazságot, leblokkolok. Ha egy vizsgára nem készültem fel rendesen, és valamelyik tételt nem tudtam, nem írtam és nem mondtam semmit. Egyszerűen nem tudok mellébeszélni.
A hazugság leleplezése nem könnyű feladat, hiszen számtalan jel utalhat arra, hogy valaki nem mond igazat, de egyáltalán nem állítható egyértelműen, hogy ezek a jelek mind a hazugság elfedését szolgálják.
Telefonon keresztül kiszűrni a hazudozókat ennél is komolyabb kihívást jelent, hiszen nincsenek látható jelei a hazudozásnak, ahogy azok egy szemtől-szembeni beszélgetéskor megjelennek. Nem pirul el az illető, nem látjuk, hogy nem néz a szemünkbe, nem piszkálja a fülét vagy az orrát, azaz az árulkodó testbeszéd teljes egészében hiányzik ilyenkor a leleplezéshez, ha nem látjuk azt, akivel beszélünk.
A legjobb módszer a megtévesztés kiszűrésére, ha a tényekkel szembeállítjuk azt, amit hallunk. Minden, ténytől való eltérés megtévesztést jelezhet. Az alábbi technikák növelhetik a hazugság-kiszűrési képességeinket.
Légy szkeptikus!
A szkepticizmus azt üzeni a beszélőnek, hogy az állításai hiteltelenek. Amikor a hallgatóság bizonyos fokú szkepticizmust mutat, azaz nem hisznek el azonnal mindent, amit hallanak, a hazudozó megpróbálja még erőteljesebben meggyőzni őket arról, hogy amit mondott, az igaz.
Az igazságérzettel bíró emberek csupán a tényeket közvetítik, számukra az igazság jelenti az igazságot. Telefonon át hallgatva tehát érdemes odafigyelni arra, hogy a beszélő tényeket közvetít, vagy meg akar győzni a tényekről.
Használd a reflektorfény-effektust!
A hazudozók úgy tartják, hogy mások sokkal hamarabb rájönnek a hazugságra tett kísérletükre, mint az valójában bekövetkezik. Ezt hívják reflektorfény-effektusnak. A hazudozó ilyenkor, ha reflektorfénybe kerül, azaz mindenki rá figyel, azt gondolja, hogy a megtévesztési kísérletei nyilvánvalók, ezáltal szinte magát leplezi le a viselkedésével.
AndrewLozovyi/depositphotos.com
Figyeld, hogy köszörüli-e a torkát!
A hazudozók néha megköszörülik a torkukat, amikor egy válaszadás során épp hazugságra készülnek. Ha nyilvánvalóan nem beteg az illető, és nem küzd náthás tünetekkel, ez a jel is a hazugság felismerésére szolgál a hallgató számára.
Kerüld el a „talán” földjét!
Az igen-nem kérdések igen-nem válaszokat igényelnek. Ha viszont a beszélő ingoványosabb talajra evezne, és megkerüli az egyértelmű válaszokat, érdemes megismételni a kérdést. Ha még mindig nem kapsz konkrét, nagy valószínűséggel az igazmondás is elmaradt.
Töltelékszó mondatindítóként
Ha valakitől igen vagy nem választ vársz a kérdésedre, és a válasz töltelékszóval kezdődik: „Nézd, …”, „Hogy is mondjam…”, „Tulajdonképpen…”, „Valójában arról van szó…”, „Nehéz erre válaszolni, mert…” stb., nagy valószínűséggel nem a teljes igazság következik utána.
A töltelékszavak közelebb hoznak egymáshoz
A beszélő igyekszik közelebb kerülni a hallgatójához, hogy bizalmat teremtsen maga iránt, és ezáltal biztosítsa, hogy az üzenet valóban eljusson a címzettjéhez, és meg is értsék azt. Pszichológiailag ilyen bizalmat teremtenek a következő szavak: „Tudod,…”, „Jó,…” stb. Ha valaki sokat használja ezeket, gyanítható, hogy nem a teljes igazságot hallod, hanem a bizalmadba férkőzve vezetnek félre.
További indikátorok, amelyek hazudozásra utalnak
- A hazudozók olyan kérdésekre válaszolnak, amelyeket nem kérdeztünk tőlük, vagy kérdésre kérdéssel válaszolnak.
- Pontos időt és dátumokat emlegetnek, hogy bizonyítsák az igazukat.
- Arra kérnek, hogy ismételd meg a kérdést, vagy tisztázd, mire gondolsz.
- Kevesebb szóval írják le a részleteket, és úgy beszélnek róla, mint ami megtörtént, nekik nem volt részük benne.