Hányszor fordult már elő veled, hogy valami apró bakit vétettél, ami miatt úgy érezted, kigúnyolnak az emberek? Véletlen rosszul léptél, és majdnem elestél az utcán, ezért biztos a mögötted lévők kinevettek, leöntötted magad az irodában kávéval, amiért aggódtál, nehogy meglássák a kollégáid. Esetleg beszédet mondtál sok ember előtt, amibe majdnem belesültél, mert egy apró nyelvbotlás miatt egy mondat félresikerült.
Az ember úgy van beprogramozva, hogy az apró hibák esetén egyenesen retteg attól, hogy kigúnyolják, összesúgnak a háta mögött vagy negatív bánásmódban részesítik. Pedig éppen ellenkezőleg, amikor sebezhetősége és ügyetlensége napvilágra kerül, a társadalom többi ragja azonnal együttérez vele. Más hibái miatt az ember nyugodtabbá, empatikusabbá és magabiztosabbá válhat. Ez most nem arról szól, hogy lesajnáljuk a másik szerencsétlen flótást, aki leejtette az utcán a táskáját, és minden kiborult belőle, hanem ilyenkor mély együttérzést tanúsítunk, mi, kívülállók. A másik sebezhetőségének feltárása ugyanis elítélés helyett inkább vonzóbbá teszi őt a szemünkben. De miért van ez?
A magyarázat: a hasraesés-effektus
Sok dolog miatt szégyenkezünk a mindennapokban, nem merjük bevallani apró hibáinkat, félünk a szégyentől és a visszautasítástól, illetve attól, hogy gyengeségünk és hibáink miatt mások milyen negatív gondolatokkal vagy szavakkal illetnek majd minket. Ezért úgy teszünk, mintha minden rendben lenne, szinte tudomást sem véve a helyzetről, úgymond átsiklunk a problémákon. Pedig az, hogy sebezhetőek vagyunk, éppen ellenkezőleg hat a többi emberre. A helyzetre szociálpszichológiai fogalom is létezik, ez a Pratfall-effektus vagy hasraesés-effektus. Akkor következik be, amikor látjuk valakinek a kisebb hibáját, ám nem ítéljük el, hiszen a felé táplált érzelmeket javítja az adott szituáció. Olvass még a témában
A kötött ruhák ezer arcával hódít a fontos ügyek mellett is kiálló magyar Süel márka
5 dolog, amivel minden nap romboljuk a saját intelligenciánkat
Ezt hozza 2026. március 17. a numerológia szerint: a kreativitásod a csúcsra jár
Azzá váltam, amitől mindig is irtóztam: Házsártos feleség és túlaggódó anya lettem
Egyszerűen fogalmazva, amikor azt látjuk, hogy valaki kiönt egy pohár vizet, megbotlik valahol vagy rossz szót használ egy mondatban, jobban szeretjük az illetőt.
Az effektus tesztelésére és pontos beazonosítására 1966-ban került sor, amikor Elliot Aronson szociálpszichológus kísérletet végzett. Aronson két hangfelvételt készített egy kvízes játékműsorról. Az első változatban egy kiegyensúlyozott, okos és tökéletes műsorvezető vezette végig a résztvevőket a versenyen, és az eljárás gond nélkül zajlott. A második verzióban a műsorvezetőt hallani lehetett, amint kiborított egy csésze kávét, és lezser humorral reagált a balesetére. A kvíz résztvevői sokkal szimpatikusabbnak és rokonszenvesebbnek találták a kiömlött kávés műsorvezetőt, mint az elsőt. A résztvevők tehát sokkal toleránsabbak voltak a „hibázó” műsorvezetővel, ezáltal pozitív érzelmeket tápláltak iránta.
