Nem vagyok az a típus, aki a tükör előtt állva, hangosan filozofálgat magában. Belső monológjaim viszont annál aktívabbak – különösen egy fárasztó nap után, amikor a gondolataim csak úgy cikáznak és „rá kell szólnom magamra”, hogy végre álljak le.
VIDEO Nyári horoszkóp: Mit hoznak idén nyáron a csillagok?
Viszont van egy szokásom, ami lehet, hogy közelebb áll a hangos önbeszédhez, mint elsőre tűnik: énekelni szoktam. Lelkesen és persze hamisan. Szóval nem készülök színpadra, de az éneklés és a tánc segít „kipörgetni” magamból a gondolatokat, a stresszt, a feszültséget.
Nem régen olvastam Robert N. Kraft, az Otterbein Egyetem kognitív pszichológia professzorának írását a Psychology Today magazinban – szerinte a magunkkal való hangos beszélgetés valójában egy igencsak hasznos, mentális eszköz.
Miért jó a hangos önbeszéd?
Rendezi a káoszt a fejedben – különösen, ha bonyolult feladat előtt állsz
Megtörtént már veled, hogy ránéztél egy összeszerelési útmutatóra és azt sem tudtad, hol a teteje és hol az alja? (Főleg, ha van egy hároméves segéded, aki mindeközben aktívan pakolgatja az új ágyához tartozó csavarokat…) Na, ilyenkor jön jól, ha lépésről lépésre hangosan instruálod magadat: „Most ezt ide kell csavarnom, de előtte még ezt a két alkatrészt összeillesztem.”
Miért? Mert a nyelv lineáris, a gondolataink viszont nem mindig azok – a hangos beszéd segít strukturálni a lépéseket, nem mellesleg csökkenti a hibázás esélyét.
A cikk folytatódik, lapozz!
Mit üzen a keze, szája, testtartása? A testbeszéd dekódolása
