Természetesen jön a dicséret, nem csak a „nagy alkalmaknál”
Nem várjátok meg az évfordulót vagy egy látványos sikert ahhoz, hogy elismerjétek a másik eredményeit. Egy jól eltalált program, egy figyelmes üzenet napközben, vagy az, hogy tudod, a másik ott lesz melletted egy nehéz napon… Ezek mind olyan dolgok, amikért szavakkal vagy tettekkel, de hálásan reagáltok.
Sosem érzitek úgy, hogy ettől túlzóvá vagy mesterkéltté válna a kapcsolatotok, inkább megerősödik bennetek az érzés, hogy észreveszitek, valóban látjátok egymást. A dicséret nem nyomást tesz rátok, hanem biztonságot ad: látva vagytok akkor is, amikor nincs nagy teljesítmény. Ez csökkenti a bizonytalanságot, erősíti az önbizalmat, és megkímél attól, hogy mindenáron elismerésért „produkáljátok” magatokat.
