Az elmúlt időszakban bőséggel hoztam meg olyan döntéseket, amik nagymértékben befolyásolják az életemet és a jövőmet. Súlyos kérdésekben kellett dűlőre jutnom, és annak ellenére, hogy sokan vannak, akik támogatnak, magamban mindig meg kellett azt is vizsgálnom, hogy vállalom-e azt a felelősséget, ami a sor végén kizárólag az enyém. Szorongó típusként egy kevésbé nehéz helyzet is mázsás teherként nyomja a vállamat, nemhogy egy lakásvásárlás, vagy a karrieremet befolyásoló lépések.
Komplex komplexum
Van néhány ember, akinek ki szoktam kérni a véleményét, amire ebben a periódusban igen nagy igényt tartottam. Különösen azért, mert volt olyan, amikor kb. kétóránként változtak a kondíciók, jogi, anyagi vagy más akadályok ejtettek kétségbe, de olyan lehetőségek is szembejöttek, amik átírták az addigi állapotokat.
Szerencsére sokak számára vagyok fontos, sokan érdeklődtek arról, hogyan haladok, de annyi minden történt akár csak fél nap alatt, hogy erőm, kapacitásom, de idegzetem sem volt elmagyarázni mindig mindenkinek, hogy éppen hol tartok, vagy megvilágítani az adott helyzet komplexitását. Így nem is volt arról ismeretük, hogy pl. a lakáskeresés miért szűkült le egy adott kerületre, településre vagy ingatlantípusra. Olvass még a témában
Hova költözöl
Ellenben a véleményét mindenki megosztotta velem, kész tényként kezelve, hogy elzárkózom az agglomerációtól, a paneltől, az újépítésűtől vagy az 1/1-es és nem ügyvédi használati megosztásos lakásoktól. Aki ismer, az tudja, hogy mindennek utánajárok, szinte beteges módon. Ehhez jönnek azok az egyéni preferenciák és keretek, amiket hadd ne kelljen már milliószor megindokolnom.
Fordított esetben eszembe nem jutna ezt másnál megkérdőjelezni. Ő tudja, miért úgy jó neki, teljesen mindegy, hogy én mit gondolok. Hiszem, hogy mindenkit a jószándék vezérelt, de egy amúgy is kiélezett élethelyzetben ez extrémen feszítette szét az idegrendszeremet. Képtelen voltam nyugodt maradni.
Megmentelek
Vannak, akik pedig azt érzik, hogy úgy van joguk beleszólni az életembe, hogy hosszú hónapokig semmilyen kapcsolat nem volt közöttünk. És egyszer csak bejelentkeznek chaten, in medias res, a bölcsek kövével a zsebükben. Mindezt úgy, hogy fel sem merül bennük, hogy mielőtt a megmentő szerepében tetszelegnének, megismerjék az álláspontomat és az érzéseimet. Ne adj’ isten, ennek más módját válasszák, nem egy odahányt Messenger-üzenetet.
Most itt vagyok
Az is felmerült bennem, hogy azok, akik hirtelen megoldóemberré válnak, hol voltak akkor, amikor segítséget kértem? Amikor nagy volt a baj, valóban nagy. Amikor annyi volt a válaszuk, hogy inkább kimaradnak a kényes helyzetből, vagy megkérdőjelezték, hogy egyáltalán igazat mondtam-e.
Nos, köszönöm, de az, aki nem állt mellettem a legmélyebb pontokon, az ne formáljon jogot arra, hogy egyik pillanatról a másikra előkerülve megváltóként aposztrofálja magát.
Jobban tudom
Anno tanultam pszichológiát, és most is utánaolvastam egy kicsit a témának, mert alapvetően nem gondolom, hogy a rossz szándék vezérelné az ismerőseimet, és szeretném megérteni a mögöttes okokat.
Rendkívül érdekes, hogy miért alakul ki bennünk az „én jobban tudom” illúziója, és ez nem is mindig kontrollvágyból fakad. Gyakran inkább az húzódik mögötte, hogy a saját értékrendünket vetítjük rá a másikra, feltételezzük, hogy ami nekünk működne, az neki is jó lenne.
Egy másik lehetőség egyébként pont a kontroll iránti szükséglet. Alapvetően vágyunk a kiszámíthatóságra, és amikor valaki olyan döntést hoz a környezetünkben, ami nem egyezik a mi elképzeléseinkkel, feszültség keletkezik bennünk. Ezt úgy próbáljuk meg oldani, hogy tanácsokkal látjuk el a másikat, megpróbáljuk meggyőzni, sőt, irányítani. Ettől a mi biztonságérzetünk is növekszik.
De az ún. naiv realizmus is lehet egy válasz, vagyis amikor hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy mi a valóságot látjuk, mások pedig elfogultak, vagy hiányosak az információi.
Korlátozlak
És hogy miért nem vesszük feltétlenül jó néven a mindenféle tanácsokat? Ennek hátterében a reaktancia elmélete áll, ami szerint, ha úgy érezzük, hogy valaki korlátozza a döntési szabadságunkat, természetes ellenállás alakul ki bennünk. Ezért még akkor is rosszul eshet egy kéretlen tanács, ha az egyébként hasznos lenne.
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
